A bankkártyás fizetésnél felszámított bankközi illeték csökkentéséről szóló kormányrendelet-tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kormánytól az üzleti szféra képviselői, ennek nyomán elképzelhető, hogy a kabinet két lépésben vezeti majd be a tervezett intézkedést.
2014. február 27., 16:202014. február 27., 16:20
2014. február 27., 16:222014. február 27., 16:22
A külföldi üzletemberek és vállalkozók csoportja a tervezet csütörtöki közvitáján kérte a kabinettől, hogy csak abban az esetben fogadja el a javaslatot, ha a bankközi illetékek kapcsán az Európai Unió szintjén egységes szabályozást vezetnek be. Az üzleti szféra szereplői emellett arra is hivatkoztak, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem készült részletes hatástanulmány.
Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára a közvita után úgy nyilatkozott: az üzletemberek azt javasolták, hogy „a bankközi kamatok csökkentését előzze meg egy közbeeső intézkedés”, így az EU-s szabályozás bevezetése előtt a szaktárca az érintettek javaslatait várja ezzel kapcsolatban. Mihai Bogza, a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) elnöke ugyanakkor rámutatott: a kormány azelőtt akart hatályba léptetni egy törvényt, hogy az erre vonatkozó uniós projekt teljes egészében elkészült volna.
„Az intézkedés túl korai lenne, előbb meg kell vizsgálni annak várható következményeit, és hat hónap helyett legalább két éves átmeneti időszakot kell biztosítani” – magyarázta Bogza. Hozzátette: a bankközi illeték mérséklése miatt kieső összeget a bankok máshol szereznék vissza, de így is, úgy is az ügyfeleket terhelnék.
A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint a kormány megszabta volna a bankközi illeték maximális értékét, így bankkártya esetén legfeljebb a kifizetett összeg 0,2, míg hitelkártya esetén 0,3 százalékát számolhattak volna fel kezelési költségként a pénzintézetek. A határértéket be nem tartó bankokat 10–200 ezer lejre bírságolták volna.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég olyan projektet dolgozott ki, amely alapján a határon kívüli bankkártyás fizetésnél a bankok legfeljebb az összeg 0,2 százalékát számolhatnák fel kezelési költségként, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalék lenne ez az érték.
A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A MasterCard- és a Visa-kártyákat kibocsátó cégek ellenzik az elképzelést, elmondásuk szerint a „költségek drasztikus csökkentése negatívan érintheti a technológiai fejlesztéseket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!