A bankkártyás fizetésnél felszámított bankközi illeték csökkentéséről szóló kormányrendelet-tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kormánytól az üzleti szféra képviselői, ennek nyomán elképzelhető, hogy a kabinet két lépésben vezeti majd be a tervezett intézkedést.
2014. február 27., 16:202014. február 27., 16:20
2014. február 27., 16:222014. február 27., 16:22
A külföldi üzletemberek és vállalkozók csoportja a tervezet csütörtöki közvitáján kérte a kabinettől, hogy csak abban az esetben fogadja el a javaslatot, ha a bankközi illetékek kapcsán az Európai Unió szintjén egységes szabályozást vezetnek be. Az üzleti szféra szereplői emellett arra is hivatkoztak, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem készült részletes hatástanulmány.
Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára a közvita után úgy nyilatkozott: az üzletemberek azt javasolták, hogy „a bankközi kamatok csökkentését előzze meg egy közbeeső intézkedés”, így az EU-s szabályozás bevezetése előtt a szaktárca az érintettek javaslatait várja ezzel kapcsolatban. Mihai Bogza, a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) elnöke ugyanakkor rámutatott: a kormány azelőtt akart hatályba léptetni egy törvényt, hogy az erre vonatkozó uniós projekt teljes egészében elkészült volna.
„Az intézkedés túl korai lenne, előbb meg kell vizsgálni annak várható következményeit, és hat hónap helyett legalább két éves átmeneti időszakot kell biztosítani” – magyarázta Bogza. Hozzátette: a bankközi illeték mérséklése miatt kieső összeget a bankok máshol szereznék vissza, de így is, úgy is az ügyfeleket terhelnék.
A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint a kormány megszabta volna a bankközi illeték maximális értékét, így bankkártya esetén legfeljebb a kifizetett összeg 0,2, míg hitelkártya esetén 0,3 százalékát számolhattak volna fel kezelési költségként a pénzintézetek. A határértéket be nem tartó bankokat 10–200 ezer lejre bírságolták volna.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég olyan projektet dolgozott ki, amely alapján a határon kívüli bankkártyás fizetésnél a bankok legfeljebb az összeg 0,2 százalékát számolhatnák fel kezelési költségként, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalék lenne ez az érték.
A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A MasterCard- és a Visa-kártyákat kibocsátó cégek ellenzik az elképzelést, elmondásuk szerint a „költségek drasztikus csökkentése negatívan érintheti a technológiai fejlesztéseket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!