Egyben tartanák az eurózónát

Katasztrófa lenne Görögország távozása az euróövezetből – jelentette ki a BBC-nek nyilatkozva Angela Merkel német kancellár. Hozzátette: Németország mindent megtesz az euróövezet egyben tartásáért. A tegnap este műsorra tűzött interjúban – amelyből a BBC előzetesen részleteket ismertetett – a német kormányfő kifejtette azt is, hogy az euróövezet létrehozása „nem csupán pénzügyi, hanem politikai döntés is volt”.

Hírösszefoglaló

2012. március 27., 08:592012. március 27., 08:59

Kötelező házi feladat
Athénnak

Merkel szerint éppen ezért „katasztrofális lenne”, ha az euróövezeti országok azt mondanák az egyik tagállamnak, hogy nem akarják többé a valutaunió tagjai között tudni. Mint hangsúlyozta, „hihetetlen mértékben” meggyengítené az euróövezetet Görögország esetleges távozása, mivel „az egész világon mindenki azt kérdezné, hogy ki lesz a következő”. A kancellár szerint „hatalmas politikai hiba lenne” hagyni Görögország távozását az euróövezetből. „Ezért világosan meg fogjuk mondani Görögországnak: ha a közös valuta részese akar lenni, akkor el kell végeznie a házi feladatát, de ebben mindig támogatni fogjuk” – fogalmazott a BBC-interjúban a német politikus.

Az elemzők másképp látják

Görögország euróövezeti távozását mindazonáltal továbbra sem zárja ki a londoni befektetői és elemzői közösség. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minap ismertetett idei első negyedéves felmérése szerint jelentősen csökkent ugyan, de továbbra is több mint egyharmados az euróövezet legalább részleges felbomlásától tartó befektetők aránya.

A Barclays Capital által 648 globális intézményi befektetési cég bevonásával elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a ház e befektetési ügyfélkörének tagjai közül jelenleg 38 százalék valószínűsíti „legalább egy” eurótagállam – legnagyobb eséllyel Görögország – távozását az euróövezetből még az idén.
Az előző, decemberi körkérdés során a Barclays Capital intézményi befektetési ügyfeleinek még csaknem az 50 százaléka számolt egy ilyen fejleménnyel.

A Barclays Capital az új, idei első negyedéves felméréshez fűzött elemzésében az előző, decemberi vizsgálat „talán legmegdöbbentőbb” elemének nevezte az euróövezet részleges idei felbomlását váró befektetési intézmények akkori csaknem feles arányát, a ház szakelemzői szerint azonban még a mostani 38 százalékos arány is „kellemetlenül magas”, tekintettel arra, hogy e fejlemény milyen jelentős következményekkel járhat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – áprilisra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy jelenleg 40 százalékos esélyt ad Görögország euróövezeti tagságának két éven belüli megszűnésére. A ház szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik, és kiesik az euróövezetből, akkor a „belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra.

Az EIU londoni elemzői példaként felidézik, hogy Argentína 2001-ben vált törlesztésképtelenné, és bár gazdasága azóta erőteljesen növekszik, még mindig nem tud finanszírozási forrást bevonni a globális tőkepiacról. A cég szerint Görögországnak valószínűleg tőkekorlátozásokat – és ezek érvényesítésére határellenőrzést – is be kellene vezetnie, ha valóban távozni kényszerülne az euróövezetből. Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is.

Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené – hangsúlyozták az EIU londoni elemzői.