Egy évvel elodázta a kormány a magáncsődöt

Dan Suciu közölte, hogy a Dacian Cioloş miniszterelnök által vezetett szakértői kormány ugyan egyetért a 2015/151-es számú, a magánszemélyek csődjét lehetővé tevő törvénnyel, de kénytelen elhalasztani annak alkalmazását, miután több illetékes intézmény sem készült fel rá. Mint ismeretes, a jogszabályt májusban fogadta el a parlament, és júniusban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A mostani döntés szerint 2016 decemberétől fogják alkalmazni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által júniusi elfogadásakor élesen bírált jogszabályt.

Lehetőség a túlélésre

Az eredeti tervek szerint a törvény már januártól lehetővé tette volna a „jóhiszeműen\" eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát. Suciu a késések között említette, hogy a fogyasztóvédelmi hivatalnak 180 személyt kell még alkalmaznia, a törvény által előírt úgynevezett csődbizottságoknak is 140 fős alkalmazotti létszámmal kell működniük, emellett a legfelső bírói tanácsnak 600 bírót kell felkészítenie, és 750 törvényszéki jegyzőt kell felvennie. Suciu szerint ezekkel a logisztikai előkészületekkel mind megkéstek, ezért lehetetlen lett volna alkalmazni már januártól a törvényt.

Mint arról több ízben is írtunk, egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni. Az adósok számára azért is előnyös a törvény, mert felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. Az adós valamennyi kiadását egy szakember fogja felügyelni. Az adócsalás miatt elítélt személyek vagy azon személyek esetében viszont, akik csalás miatt váltak fizetésképtelenné, vagy éppen amiatt, hogy költségekbe verték magukat, nem alkalmazhatóak a jogszabály előírásai.

Hibás a döntés a kezdeményező szerint

Hibának nevezte a halasztást Ana Birchall szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, a tervezet benyújtója, aki szerint a lépés igazságtalan mindazokkal szemben, akik arra várnak, hogy esélyt kapjanak a pénzügyi talpra állásra. Úgy vélte, alaptalan a törvény hatályba lépése halasztásaként megjelölt indok, miszerint késlekedik az alkalmazási normák kidolgozása.

„Érthetetlen számomra, miért nem tették meg az alkalmazási normák kidolgozására hivatott intézmények a hátralévő lépéseket, hogy a magáncsődről szóló törvény a jogszabályban rögzített időpontban hatályba léphessen, a tartozást felhalmozó magánszemélyek pedig élvezhessék az összes előnyt, amelyet a törvényben megfogalmaztam. Többször is interpelláltam a kormányt és az illetékes intézményeket, hogy megelőzzem ezt a végkifejletet, de eredménytelenül\" – áll Birchall közleményében.

A képviselő egyúttal leszögezte, mindazok, akik a tervezet halasztásáról döntöttek, közvetlenül felelősek azon polgárok előtt, akik arra vártak, hogy ez a jogszabály lehetőséget teremtsen számukra a kilábalásra a pénzügyi gondokból, amelyekbe akaratukon kívül kerültek.

„A magáncsődről szóló törvény, amelyet 2014-ben nyújtottam be, és amelyet idén május 20-án a parlament elfogadott, majd június 18-án az államfő is kihirdetett, először biztosít lehetőséget azoknak a polgároknak, akik jóhiszeműen kerültek adósként nehéz helyzetbe, hogy védelmet kapjanak azzal szemben, hogy az utcára kerüljenek, elveszítsék az egész életük során gyűjtött javakat, vagy hogy továbbra is követeljék tőlük az ingatlan eredeti értéke és a kényszervégrehajtás során befolyt összeg közötti különbséget\" – fogalmazott Ana Birchall.

Beszólt a világbanki illetékes

Alexandru Stănescu, a Világbank tanácsadója korábban élesen bírálta a magáncsőd intézményét, és úgy nyilatkozott, hogy öt év alatt közel 1,2 milliárd lej lehet a magáncsőd intézményét szabályozó törvény költségvetésre gyakorolt hatása. A szakember ezt annak alapján becsülte meg, hogy a jogszabály körülbelül 800 ezer személyt érinthet, egy ügy tárgyalása pedig havonta 100–300 lejbe kerülhet.

Stănescu rámutatott: elvárta volna, hogy a jogszabályban szerepeljen becslés arra vonatkozóan, hogy a csődbiztosi díjszabást is beleszámítva mennyibe fog kerülni a magáncsőd bevezetése az államnak, de a kormány nem készített ilyen felmérést. A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta: az 1,2 milliárd lej saját becslése, és nem a Világbank álláspontját tükrözi. „Ugyan nem vagyok költségvetési szakember, de ez meglehetősen komoly pluszköltséget jelent az államkasszának, amelyre a pénzügyminisztériumnak és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is jobban oda kellene figyelnie\" – fogalmazott Alexandru Stănescu.

A Világbank munkatársa a magáncsődtörvényről azt is elmondta: a jogszabály alapvetően jó, de sok minden függ majd attól, hogy az illetékesek hogyan értelmezik, illetve alkalmazzák a gyakorlatban. A szakember szerint a dokumentum számos tisztázatlan előírást tartalmaz, amelyekről érdemes lenne többet beszélni.

Más segítséget is megtagadtak

Mint ismeretes, nem ez az egyedüli törvény, amit a parlament az eladósodott hitelesek megsegítéséért fogadott el. November végén a bukaresti törvényhozói testület megszavazta azt a jogszabályt is, amely lehetővé tette volna a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A fizetés helyetti teljesítés törvényét azonban Klaus Johannis államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek, az alkalmazási feltételek pontosítását kérve. Így az eladósodott magánszemélyek egyelőre nem élhetnek a megsegítésükért elfogadott jogszabályok által felkínált lehetőségekkel.