Egy adófizetőre 1,2 nyugdíjas jut

Rendellenesen alakult Románia társadalmi szerkezete az elmúlt két évtizedben, miután az ipari leépülés miatt tömegek maradtak munka nélkül. A foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban felére csökkent, az országban élő nyugdíjasok aránya így már mintegy 15 éve meghaladja az adófizető munkavállalókét, ez pedig folyamatosan deficitet eredményez a költségvetésben, így ez az állapot nem tartható fenn sokáig.

Míg 1990-ben a 3,5 millió nyugdíjasra 8,1 millió alkalmazott jutott, 2012-re már drámaian megváltozott a helyzet: 4,3 millió adófizető illetékéből kellett „eltartania\" a kormánynak 5,5 millió nyugdíjast. Az idős korúak száma első ízben 1998-ban haladta meg a munkavállalók számát, mostanra pedig a különbség elérte az 1,2 millió személyt, vagyis egy adófizetőre 1,2 nyugdíjas esik. Az 5,5 millió nyugdíjashoz és a 4,3 millió munkavállalóhoz még hozzáadódik az a 2,2 millió személy, aki ideiglenesen külföldön dolgozik, 3–4 millió feketén alkalmazott állampolgár, 730 ezer munkanélküli és 4,3 millió gyermek, illetve 19 év alatti fiatal.

Coşea: finanszírozási forrás lett a közszféra

Gazdasági elemzők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kialakult anomália jelenti az egyik legnagyobb veszélyt Románia gazdasága számára. „Ha a folyamat az eddigi ütemben halad, tíz év múlva az állam már biztosan nem tudja kifizetni a nyugdíjakat. A helyzet már jelenleg is annyira drámai, hogy csak egy csoda segíthetne\" – fogalmazott a Ziarul Financiar gazdasági lapnak Mircea Coşea egyetemi oktató, elemző. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjasok számának rohamos növekedése a rendszerváltás után hozott, teljességgel hibás politikai döntések következménye is.

„Amikor a nagy állami vállalatoknál átszervezéseket hajtottak végre, az éppen hatalmon lévő politikai pártok nem elbocsátották az embereket, hanem idő előtt nyugdíjazták őket. Mindezt azért, hogy ne veszítsenek szavazókat. Politikai hovatartozástól függetlenül mindegyik alakulat tartózkodik a közszféra átalakításától, mert népszerűségük elveszítésétől félnek\" – magyarázta Coşea. Hozzátette: a kormány azért képtelen új munkahelyeket teremteni, mert egyszerűen nincs erre vonatkozó hosszú távú stratégiája.

Az elemző szerint, noha a hatóságok folyamatosan hangsúlyozzák a magánszféra támogatásának fontosságát, mégis különféle adókkal és illetékekkel sújtják a cégeket, a közszféra pedig eközben a hatalmon lévő politikai pártok finanszírozási forrásává silányult. Szerinte a kormánynak elsősorban a munkaerőpiaci adóterheket kellene mérsékelnie, emellett az Európai Unión kívüli államokba kellene exportálnia, és sürgős reformokat kellene végrehajtania az oktatási és az egészségügyi rendszer terén.

Hárommilliárd eurós nyugdíjalapi deficit

Eugen Sinca, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető elemzője szerint a legnagyobb veszélyt az 1967 és 1970 között született generáció jelenti, az akkori pártpolitika miatt ugyanis jelentősen megugrott a születési arány. „Ezek az emberek 2035-ben vonulnak nyugdíjba, akkor lesz igazán bajban az aktuális kormány\" – fogalmazott a szakértő.

Az elmúlt két évtizedben végrehajtott ipari leépítés következménye a Mittal Steel tulajdonába került egykori galaci Sidex acélipari kombinát esetében a „leglátványosabb\": az üzemben a 2000-es évek elején még 27 ezren dolgoztak, a tavalyi év végén azonban mindössze nyolcezer alkalmazottja volt a gyárnak, az elbocsátottak többsége pedig nyugdíjba vonult. A Romániában működő magánvállalatok közül egyébként jelenleg az OMV Petrom olajipari csoportnak van a legtöbb, több mint 20 ezer alkalmazottja, ezt követi a Dacia autógyár közel 14 ezer dolgozóval, harmadik helyen pedig a Kaufland bevásárlóközpont áll 12 ezer alkalmazottal.

Közben a nyugdíjalap deficitje már közelít a 3 milliárd euróhoz, ráadásul a munkanélküliségi ráta is folyamatosan növekszik, miközben az adófizető alkalmazottak aránya alig emelkedik. A romániai gazdaságnak ugyanakkor a pénzügyi válság miatt megszűnt mintegy 500–600 ezer munkahelyet is mihamarabb pótolnia kellene.

„Egyértelmű, hogy ez a modell nem tartható fenn sokáig. Az aktív lakosságot közel 10 millió állampolgár teszi ki, ehhez képest alig 4,3 millióan járulnak hozzá az államkassza bevételeihez. A kormánynak ebből a bevételből kell gazdálkodnia, így értelmszerűen jóval többet költ a szociális háló fenntartására, mint amennyit megengedhetne magának\" – vélekedett Marian Preda, a Bukaresti Egyetem szociológia tanszékének dékánja.

A szakember szerint a nyugdíjasok arányát figyelembe véve legalább 7–8 millió munkavállalóra lenne szükség, ehhez azonban az államnak támogatnia kellene a magánberuházásokat, amire viszont nincs pénze, mert túl sokat költ a szociális hálóra. Laurian Lungu, a Petrom olajipari vállalat tanácsadója arra is felhívja a figyelmet, hogy az ilyen instabil gazdaságokban gyakori a hirtelen bevezetett adóemelés, a kormányzatok ugyanis ezzel próbálják tűzoltásszerűen, rövidtávon pótolni a hiányt.