2009. október 16., 10:332009. október 16., 10:33
Növekedés jelei mutatkoztak az idei harmadik negyedévben Közép-Kelet-Európában, azt sugallva, hogy a térség számos gazdasága már kezd túljutni a recesszió mélypontján, de jövőre is legfeljebb „törékeny, foltokban jelentkező” fellendülés várható az országcsoportban – áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön kiadott új gazdasági előrejelzésében, amely szerint Magyarországon külső segítséggel és megfelelő hazai gazdaságpolitikával sikerült megfékezni a válságot.
A tágabb értelemben vett Kelet-Európában lezajló átalakulás finanszírozására csaknem két évtizede létrehozott pénzintézet a csütörtöki, felülvizsgált – az idei évre rontott, 2010-re viszont javított – jelentésben 2009-re 6,3 százalékos átlagos visszaesést jósol a bank működési területére az előző, májusi prognózisban szereplő 5,2 százalékos GDP-mínusz helyett.
Az EBRD így összhangba hozta az általánossá vált elemzői és kormányzati várakozásokkal a térség gazdasági teljesítményére általa érvényben tartott előrejelzést. Thomas Mirow bankelnök ugyanis már korábban jelezte, hogy az EBRD felülvizsgálja a májusi prognózist, amely még az idei első negyedévi adatok közlése előtt készült. Az új előrejelzésében az EBRD 2010-re ugyanakkor 2,5 százalékos átlagos növekedést vár a térségben a májusi jelentésben szereplő 1,5 százalék helyett.
Erik Berglöf, a bank főközgazdásza kiemelte: a jövő évi előrejelzés felülvizsgálata elsősorban azt tükrözi, hogy a kilábalás a korábban vártnál mélyebb szintről indul, és nem azt, hogy 2010-ben az eddig valószínűsítettnél élénkebb lesz a gazdasági tevékenység az országcsoportban.
Berglöf szerint a 2,5 százalékosra várt átlagos növekedés országonként jelentős eltéréseket takar, emellett az is egyértelmű, hogy a globális válság társadalmi hatása igazából még csak jövőre érződik majd. Az EBRD vezető közgazdásza kijelentette: a bank működési területét alkotó harminc ország gazdasági növekedése középtávon is várhatóan elmarad az elmúlt évtizedben megszokott ütemtől.
A fellendülés sebessége különösen bizonytalan Oroszországban és Kazahsztánban. Jóllehet e két ország költségvetési helyzete erősebb a többiekénél, bankrendszerük viszont gyenge, magas a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, és a két gazdaság erősen függ a nyersanyagpiactól – mondta a londoni bank főközgazdásza. Az EBRD Oroszországban az új előrejelzés szerint 8,5 százalékos visszaesést vár 2009-re, jövőre pedig 3 százalék körüli fellendüléssel számol éves összevetésben.
Magyarországon, amely „különösen megszenvedte” a válság kezdeti szakaszát, erőteljes nemzetközi segítséggel és a megfelelő hazai gazdaságpolitikával sikerült megfékezni a válságot, de a gazdaság teljesítménye a folytatódó hitelszűke és a szükséges költségvetési kiigazítások miatt várhatóan még jövőre is gyenge lesz – áll az EBRD új előrejelzésében.
A bank a májusi prognózisban szereplő 5 százalékról 6,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei visszaesésére adott előrejelzését, és 2010-re is még „csekély mértékű”, 0,9 százalékos GDP-zsugorodást vár a tavasszal jósolt stagnálás helyett.
Az EBRD csütörtöki prognózisa szerint a térségen belül a balti köztársaságokban várható a legsúlyosabb recesszió. A bank Észtországban 13,2 százalékos, Lettországban 16 százalékos, Litvániában 18,4 százalékos gazdasági visszaesést vár 2009-re, és jövőre is csak Észtországban jósol gyenge növekedést, Lettországban 1,2, Litvániában 3 százalékos további GDP-csökkenést jósol.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.