2012. május 31., 08:452012. május 31., 08:45
A dokumentum megállapítja, hogy a Romániával kötött hitelegyezmény keretében kidolgozott program megfelelően működik, a 2011-es költségvetési hiánycélt sikerült tartani, az eredményszemléletű (ESA) hiánycélt pedig csak azért lépte túl a kormány, mert jelentős anyagi erőfeszítéseket róttak rá azon bírói ítéletek, amelyek értelmében bizonyos alkalmazotti kategóriáknak kárpótlást kellett fizetnie.
A jelentés úgy véli, a 2012-es költségvetés jó úton halad a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány betartásában. A kormány folytatja a stabil fiskális politikát, és az aktívák minőségének a profitra negatívan kiható csökkenése ellenére a bankrendszer is erős maradt. A kulcságazatokban egyenetlen eredményeket hoztak a strukturális reformok, de általában véve kielégítőek. Külön megemlítik, hogy a közelmúltban felerősödött az energetikai szektor reformjának üteme. A program megvalósításának hatékonysága azonban tovább javítható.
Az EB felrója ugyanakkor, hogy az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott célok elérése nem kielégítő. Így a kutatásfejlesztést érintő befektetések, a munkanélküliség visszaszorítása, az iskolaelhagyások és a szegénység által fenyegetett személyek számának csökkentése nem halad az elvárt ütemben.
A dokumentum jelentős fejlődésként emlegeti, hogy sikerült beindítani az elektromos áram árának liberalizációs folyamatát, április végén pedig sikerült a földgázár liberalizációjának ütemtervét is rögzíteni. A közlekedés terén azonban már nem kielégítőek az intézkedések, a politikai nehézségek miatt pedig az egészségügyi rendszer reformjára is jelentős időt kell szánni. Az EB szerint továbbra is komoly kihívás marad ezek mellett az európai uniós források tervezett mértékű felhasználása.
A jelentés kiemeli, hogy kétéves csökkenés után 2011-ben 2 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, 2012-ben viszont az európai gazdasági nehézségek miatt 1,4 százalékosra lassulhat a GDP-növekedés. A várakozások szerint a belső kereslet fokozódása, amely a növekedés és a befektetések fő ösztönzője, a felhasznált uniós alapok arányának növekedésével együtt kulcsszerepet játszik majd az idei eredményekben.
A 4,9 milliárd eurós pénzügyi csomagból 1,4 milliárdot az EU, 3,5 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) biztosít. A Világbank 400 milliót biztosít fejlesztési hitelekre, 750 milliót pedig a szociális ellátórendszer és az egészségügy reformjára. A hitel feltétele az, hogy Bukarest jelentős reformokat hajt végre a gazdasági növekedés érdekében. Így át kell alakítania a munkaerőpiacot, az adó- és az állami kiadások rendszerét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok