EB: jó az irány, de több kell

A dokumentum megállapítja, hogy a Romániával kötött hitelegyezmény keretében kidolgozott program megfelelően működik, a 2011-es költségvetési hiánycélt sikerült tartani, az eredményszemléletű (ESA) hiánycélt pedig csak azért lépte túl a kormány, mert jelentős anyagi erőfeszítéseket róttak rá azon bírói ítéletek, amelyek értelmében bizonyos alkalmazotti kategóriáknak kárpótlást kellett fizetnie.

A jelentés úgy véli, a 2012-es költségvetés jó úton halad a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány betartásában. A kormány folytatja a stabil fiskális politikát, és az aktívák minőségének a profitra negatívan kiható csökkenése ellenére a bankrendszer is erős maradt. A kulcságazatokban egyenetlen eredményeket hoztak a strukturális reformok, de általában véve kielégítőek. Külön megemlítik, hogy a közelmúltban felerősödött az energetikai szektor reformjának üteme. A program megvalósításának hatékonysága azonban tovább javítható.

Az EB felrója ugyanakkor, hogy az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott célok elérése nem kielégítő. Így a kutatásfejlesztést érintő befektetések, a munkanélküliség visszaszorítása, az iskolaelhagyások és a szegénység által fenyegetett személyek számának csökkentése nem halad az elvárt ütemben.

A dokumentum jelentős  fejlődésként emlegeti, hogy sikerült beindítani az elektromos áram árának liberalizációs folyamatát, április végén pedig sikerült a földgázár liberalizációjának ütemtervét is rögzíteni. A közlekedés terén azonban már nem kielégítőek az intézkedések, a politikai nehézségek miatt pedig az egészségügyi rendszer reformjára is jelentős időt kell szánni. Az EB szerint továbbra is komoly kihívás marad ezek mellett az európai uniós források tervezett mértékű felhasználása.

A jelentés kiemeli, hogy kétéves csökkenés után 2011-ben 2 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, 2012-ben viszont az európai gazdasági nehézségek miatt 1,4 százalékosra lassulhat a GDP-növekedés. A várakozások szerint a belső kereslet fokozódása, amely a növekedés és a befektetések fő ösztönzője, a felhasznált uniós alapok arányának növekedésével együtt kulcsszerepet játszik majd az idei eredményekben.

A 4,9 milliárd eurós pénzügyi csomagból 1,4 milliárdot az EU, 3,5 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) biztosít. A Világbank 400 milliót biztosít fejlesztési hitelekre, 750 milliót pedig a szociális ellátórendszer és az egészségügy reformjára. A hitel feltétele az, hogy Bukarest jelentős reformokat hajt végre a gazdasági növekedés érdekében. Így át kell alakítania a munkaerőpiacot, az adó- és az állami kiadások rendszerét is.