2011. november 10., 12:202011. november 10., 12:20
A jelentés szerint a rohamosan csökkenő bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra egyaránt. A globális növekedés gyengülése visszafogja az EU exportját, a sürgős fiskális konszolidáció pedig ránehezedik a belső keresletre.
A következő év nagy részében az EU GDP-je stagnálni fog, az egész 2012-es esztendőre nézve összességében fél százalékos növekedés prognosztizálható az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének szakértői szerint. 2013-ban már ismét lassú, 1,5 százalékos növekedés várható.
A munkaerőpiacon sem várható egyelőre valódi javulás, a munkanélküliség a jelenlegi 9 és fél százalék körüli szinten marad – olvasható a jelentésben. Az infláció az elkövetkező időszakban a jelek szerint 2 százalék alatt marad. A fiskális konszolidációnak betudhatóan 2013-ra – ha a gazdaságpolitika irányvonala nem változik meg – a költségvetési deficit átlagos szintje már nem sokkal fogja meghaladni a GDP-hez mért 3 százalékot.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke kijelentette: „Európában megállt a növekedés, és fennáll egy újabb recesszió kockázata”. Megállapította, hogy néhány uniós tagállamban ugyan növekszik az álláslehetőségek száma, az EU-ban összességében nem várható a munkanélküliségi helyzet valódi javulása.
Rehn szerint a növekedés és munkahelyteremtés előfeltétele az lenne, hogy álljon helyre a pénzügyek, a pénzügyi rendszer fenntarthatóságába vetett bizalom, valamint hogy gyorsuljanak fel a növekedésösztönző reformok.
Az Európai Bizottság előrejelzései valamelyes eltérést mutatnak a 27 EU-tagország, illetve a 17 euróövezeti állam várható kilátásait illetően. Konkrétan: a 2012-es növekedést az EU-n belül 0,6, az eurózónában pedig 0,5 százalékra teszik, a 2013-ra várható adatok tekintetében pedig ez a különbség még valamelyest növekszik is: a 27-ek esetében 1,5 százalékos, a 17 tagú eurózónában 1,3 százalékos GDP-növekedést vár Brüsszel.
A büdzsé várható deficitjét illetően ezzel ellentétes az alaphelyzet, vagyis az eurózónán belüli országok állnak valamivel jobban, mint a 27-ek. A közös fizetőeszköz övezetében idén várhatóan 4,1 százalékos lesz a költségvetési hiány, és ez jövőre 3,4 százalékra mérséklődhet. Uniós szinten ugyanakkor a 2011-es 4,7 százalékos hiányt 2012-ben 3,9 százalékos deficit követheti.
Ami a felhalmozott államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányát illeti, ez a 27 EU-ország szintjén 2012-ben és 2013-ban is mintegy 85 százalékot fog mutatni. Az euróövezetben némi emelkedésnek betudhatóan ennél magasabb szint, mintegy 90 százalék várható.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.