Átlagosan 10 és 25 százalék közötti értékkel drágulhatnak az idei év végéig a különböző élelmiszerek – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Viorel Matei, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szervezetének (FNPAR) elnöke, aki szerint a leginkább a kenyér, a húsfélék, illetve a tejtermékek árának növekedésére kell számítani.
„A húsipari termékek drágulnak elsőként, mivel a drága nyersanyag az árakra is ki fog hatni. Ezután a tejtermékek és a kenyér áremelése várható” – részletezte a szakember. Hozzátette: az árdrágulás azért vált elkerülhetetlenné, mivel a különböző nyersanyagok az idei év folyamán 40–200 százalékkal drágultak, öt százalékkal nőtt az általános forgalmi adó, illetve az év végére 7 százalékos inflációs rátára lehet számítani. Matei arra is felhívta a figyelmet, hogy az árak alakulásához az is nagyban hozzájárul, hogy a hazai termelők sokszor inkább külföldön értékesítik termékeiket, ami miatt nem marad az országban a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mennyiség, így jóval drágább importból kell pótolni a hiányt.
„Nem az a baj, hogy exportálnak. Az a rossz, hogy importálni kell. Valamennyi környező európai ország elsősorban saját polgárainak az élelmiszer-biztonságára gondolt. Lengyelország, Németország, Franciaország például egyetlen gramm gabonát sem exportált. Mi ezzel szemben nagy mennyiségű napraforgómagot is eladtunk külföldre, miközben az olajgyártók nem találnak nyersanyagot” – ecsetelte a gondokat a mezőgazdasági termelők képviselője. Ezzel szemben tegnap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Adrian Rădulescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára leszögezte, a szárnyas- és sertéshús termelői ára az elkövetkező 3-4 évben nem fog módosulni.
Elmondása szerint ezt az a hamarosan hatályba lépő támogatási konstrukció teszi majd lehetővé, amely azoknak a tenyésztőknek nyújt majd különböző összegeket, akik biztosítják a sertések és szárnyasok jólétét. Mint arról már beszámoltunk, a kormány már korábban kidolgozta az erről szóló törvénytervezetet, amely most az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A jogszabályjavaslat értelmében az állatok jóléte egy kellőképpen nagy életteret, megfelelő mikroklímát feltételez, amelynek keretében az állatok napi kilenc óránál többet töltenek természetes fényen, vagy legalább tizenegy órányi mesterséges megvilágítást biztosítanak számukra, táplálóbb tápot kapnak – ez utóbbi például a szárnyasok esetében azt jelenti, hogy nem kapnak proteinlisztet, de még hallisztet sem.
A mezőgazdasági tárca államtitkára tegnap elmondta, abban bíznak, hogy az Európai Bizottság még október végéig rábólint a kormány kezdeményezésére. Szerinte a támogatás biztosíthatná azt, hogy a húsfélék termelői ára a következő 3-4 évben a jelenlegi szinten maradjon, azt azonban nem tudja garantálni, hogy ezáltal megállítható a különböző húsipari termékek drágulása is. Rădulescu ugyanakkor leszögezte, hogy az év végi drágulások mindössze szezonális jellegűek lesznek. „Nyáron a költségek alacsonyabbak, mivel egyes termékek esetében a termelés is nagyobb. Nyáron ez az arány megfordul, nagyobbak lesznek a költségek, miközben csökken a termelés. De ez minden évben így történik a tej, a tojás, illetve egyes zöldségek esetében” – próbálta nyugtatni a kedélyeket a szakállamtitkár, aki egyben arra is rámutatott, hogy az importtermékek árának alakulása nagyban fog függni az árfolyamtól is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok