
Éves összevetésben a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
Fotó: Haáz Vince
A postai szolgáltatások, a friss gyümölcs és a margarin drágult a legnagyobb mértékben 2024 novemberében 2023 novemberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
2024. december 11., 12:592024. december 11., 12:59
Éves összevetésben az idei tizenegyedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,83 százalékkal nőtt tavaly novemberhez viszonyítva, a friss gyümölcs ára 17,43 százalékkal emelkedett, a margarin pedig 15,84 százalékkal drágult.
Az élelmiszerek ára átlagosan 5,11 százalékkal nőtt 2023 novemberéhez képest.
Ezzel szemben a vaj 10,29 százalékkal, a kukoricaliszt 6,88 százalékkal, a liszt 6,83 százalékkal olcsóbb lett.
Októberhez képest novemberben a friss gyümölcs 6,55 százalékkal, a tojás 1,30 százalékkal, a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 1,21 százalékkal drágultak. A citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 3,64 százalékkal, az egyéb zöldségeké és zöldségkonzerveké 3,32 százalékkal csökkent.
A gáz ezzel szemben 10,12 százalékkal, az áram pedig 1,3 százalékkal olcsóbb lett.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az előző hónaphoz képest 2024 novemberében a hőenergia 3,41 százalékkal, az egyéb nem élelmiszertermékek 1,27 százalékkal, a kötöttáru 1,07 százalékkal drágult. Árcsökkenést három termékcsoport esetében jegyeztek: a villamos energia 4,95 százalékkal, a hűtő- és fagyasztószekrények 0,34 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai termékek 0,23 százalékkal lettek olcsóbbak.
a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,61 százalékkal, az ipari szolgáltatásoké 11,24 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 2,27 százalékkal csökkentek.
Idén októberhez képest novemberben a televízió-előfizetések 1,37 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások díja 1,35 százalékkal, az ipari szolgáltatásoké 1,08 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a légi közlekedési díjak 8,24 százalékkal, a telefonszolgáltatási díjak 1,34 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 0,65 százalékkal csökkent.
Mint ismert, az Országos Statisztikai Intézet szerdán közölt adatai szerint az októberi 4,67 százalékról novemberben 5,11 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 5,11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,15 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,56 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Az októberi 4,67 százalékról novemberben 5,11 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
1 hozzászólás