
Háborús időkben mire lesz elég a pénz?
Fotó: Haáz Vince
Még véget sem ért a koronavírus-járvány okozta sokk, alig kezdtek kikászálódni a világ gazdaságai a pandémia recessziójából, az energiaválság még ereje teljében, és erre itt az újabb, minden eddiginél keményebb krízis, a háború.
2022. március 08., 11:392022. március 08., 11:39
2022. március 08., 13:462022. március 08., 13:46
Közgazdász szempontból akár érdeklődéssel is lehetne figyelni az eseményeket, ha nem lennének ennyire fájdalmasak, hiszen talán soha nem fordult elő a világtörténelemben, hogy ennyi válság egymásra tevődő hatását kellene kivédeniük, kiheverniük a világ fejlett és fejlődő gazdaságainak. Az üzemanyagok, energiahordozók drágulásának nem látszik a vége, és a mindennapi betevőnkért is egyre többet kell fizetnünk.
A lakosságon kezd eluralkodni a pánik: sokan valutába fektetik a pénzüket, vannak, akik a bankokban sem bíznak, és készpénzre váltják megtakarításaikat, készen akár arra is, hogy azonnal útra kelhessenek velük.
Meddig tarthat még a drágulási hullám, és mit tehetünk családonként, egyénenként, hogy minél kevésbé tépázzon meg minket?
A Krónika Live e heti vendége dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvár Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. A videópodcast műsorát kedden 19.30 órától a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet megtekinteni.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!