
Fotó: Haáz Vince
Újabb erdélyi város hagyta le Bukarestet lakásárak tekintetében: Kolozsvár után immár Brassóban is magasabb az ingatlanok átlagértéke, mint a román fővárosban.
2023. november 27., 19:012023. november 27., 19:01
Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál elemzésében rámutatnak, országos szinten a közelmúltban nem volt tapasztalható jelentős drágulás, az eddigi adatok ismeretében éves szinten mintegy 1,5 százalékos növekedés vetíthető előre. Nagyvárosokra lebontva Kolozsvár továbbra is élen áll: a kincses városban átlagosan 2500 eurót kérnek el egy négyzetméternyi lakható felületért.
Az újdonság Brassóból érkezik, ahol a fejlesztők és a régi építésű ingatlanok tulajdonosai az elmúlt két évben a mintegy 20 százalékos országos átlagnál is nagyobb mértékben drágítottak, ennek köszönhetően pedig a Cenk alatti város megelőzte Bukarestet, és a második legdrágább romániai nagyvárossá vált.
A „dobogósokat” Konstanca, Temesvár, Craiova, Iași, Nagyvárad, Galac és Ploiești követi.
Mint ismeretes, Brassó előretörése nem véletlen, mely immár árban is megmutatkozik. Elemzők korábban is rámutattak: az erdélyi szászok egykori barcasági központja és környéke hamarosan a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város idén már maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is, a következő években várható több száz millió eurós beruházásoknak köszönhetően pedig megerősítheti helyét. A gazdasági előretörés fő mozgatórugója az idén megépült új reptér, illetve a töretlenül fejlődő turizmus.

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Visszatérve a mostani országos tendenciákra, az Imobiliare.ro elemzésében rámutatnak,
Albérletek szintjén viszont a mintegy 18 százalékos kínálatcsökkenés nagyobb, mintegy 15 százalékos áremelkedést eredményezett a hat legnagyobb romániai ingatlanpiacon, ami miatt egy átlagos havi lakbér 500 eurósra növekedett.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!