Dízelbotrány: az Európai Bizottság tudhatott a manipulációról

A londoni gazdasági napilap szerint az általa látott dokumentumokból kitűnik, hogy jóllehet Janez Potocnik akkori környezetvédelmi biztos már 2013 elején szólt, Brüsszel azonban nem lépett.

A Financial Times idéz egy levelet, amelyet Potocnik 2013 februárjában küldött Antonio Tajaninak, az Európai Bizottság vállalkozásért és iparpolitikáért felelős tagjának. A levél szerint több EU-tagállamban is feltűnt, hogy milyen nagy az eltérés egyes autótípusok laboratóriumi és mindennapos utcai teljesítménye között.

Az aggályokat felvető uniós tagállamok hatóságai szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a levegőminőségi mutatók nem közelítenek az Európai Unió által előírt szintekhez – áll az akkori szlovén környezetvédelmi biztos több mint két évvel ezelőtti átiratában. A „széles körben felmerült aggályok\" szerint az autók teljesítményét úgy alakították ki, hogy a laboratóriumi tesztelés követelményeinek megfeleljenek, nem törődve azzal, hogy a károsanyag-kibocsátás e szűk mérési tartományon kívül „drámai mértékben megugrik\" – írta Potocnik.

A levél – amely nem említ márkaneveket – felhívja a figyelmet arra, hogy az előírások szerint az autóknak normál utcai körülmények között kell teljesíteniük az Európai Unió károsanyag-kibocsátási normáit. Potocnik arra kérte Tajanit, hogy rövid időn belül terjesszen elő új intézkedési javaslatokat az autógyárakkal szemben. A volt környezetvédelmi biztos szerint az intézkedések között szerepelhet akár egész modellsorozatok környezetvédelmi engedélyének visszavonása és javítások megkövetelése a gyártóktól.

Janez Potocnik, aki megbízatása lejártával tavaly novemberben távozott brüsszeli posztjáról, nem kívánta kommentálni a Financial Times értesülését. Tajani, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, a lapnak kijelentette: jelzi a probléma megoldása melletti elkötelezettséget, hogy a bizottság tervezi a „tényleges vezetési körülmények között\" lebonyolítandó károsanyag-kibocsátási tesztek meghonosítását.

Megelőzte a Toyota a Volkswagent

Ismét a Toyota Motor Corp. a világ legnagyobb konstruktőre, miután az elmúlt időszak botrányai nyomán sikerült megelőznie a német Volkswagent. Mint az AFP hírügynökség által közölt adatsorokból kiderül, a japán autógyár az idei év első kilenc hónapjában 7,49 millió gépjárművet értékesített – a számsorban benne vannak a Toyota-eladások mellett a luxusautónak számító Lexusok, a mini Daihatsuk, valamint a Hino márkájú teherautók is.

Ezalatt az idő alatt a Volkswagen eladásai 7,43 millió egységre rúgtak. Egyértelmű, hogy a manipulált károsanyag-kibocsátás kapcsán kirobbant botrány húzta vissza a német gyártó eladásait, hiszen a féléves eredmények közlésekor még a Volkswagen 5,4 millió eladott gépkocsiról számot be, miközben a Toyota eladásai akkor még 5,02 milliónál jártak. 

A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az idei év első kilenc hónapjában mindkét gyártó eladásai 1,5 százalékkal zsugorodtak. A Toyota esetében ennek az oka lehet, hogy a japán piacon 7,8 százalékkal visszaestek eladásaik, a német gyártónál viszont a szakértők szerint egyértelműen ahhoz kapcsolódik a visszaesés, hogy miután kirobbant a botrány, elismerték, világszerte 11 millió olyan dízelmeghajtású gépkocsit értékesítettek, amely nem a valós szennyezési adatokat mutatja a teszteken. 

A Toyota egyébként 2008-ban lett először a világ legnagyobb gyártója, akkor a GM-csoportot taszította le a dobogó legfelső fokáról – az amerikai konstruktőr akkor már több mint hetven éve viselte a világ legnagyobb gyártója címet. Az idei év első kilenc hónapjában a GM 7,2 millió járművet értékesített, ami 1,9 százalékos visszaesést jelent 2014 azonos időszakához viszonyítva.