Diszkriminált régi hiteltörlesztők

A bankügyi bizottság tegnap 16 igen, 4 nem szavazat, illetve 3 tartózkodás mellett elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint a rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya. A módosítást még az alsóház plénumának is el kell fogadnia. Azt, hogy a rendeletnek ne legyen visszamenőleges hatálya, egyébként a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság egyaránt követelte Romániától, egyebek mellett ettől téve függővé a készenléti hitelmegállapodásban rögzített kölcsön soron következő részletének utalását. Az RMDSZ-es bizottsági tagok kénytelen-kelletlen támogatták a visszamenőleges hatály eltörlését – jelentette ki a Krónikának Erdei-Doloczki István képviselő.

Mint részletezte, az 50-es rendelet a kormány által elfogadott formában ellentmondott a vonatkozó európai uniós direktíváknak. „Az európai rendelkezéseket a hazai törvénykezésbe átültetve csak jobbítani lehet, rontani nem” – hangsúlyozta a kormánypárti honatya, aki szerint ezért kellett törölniük a rendeletből a sokat vitatott passzust. „A kormány hibát követett el. Szándékosan vagy kevésbé, de hozott egy populista intézkedést, amelyet most korrigálnunk kellett” – ismerte el Erdei, aki szerint fájó, hogy immár rendszeresen a különböző intézmények egymásra uszítása zajlik, miközben nem lehet az uniós előírásoknak ellentmondóan cselekedni.

Kérdésünkre leszögezte, a kormánypárti képviselőkben megvan az akarat arra, hogy a módosításokat a plénum is elfogadja – szavazásra azonban február előtt kevés eséllyel kerül sor, mivel a napokban két kormányellenes bizalmatlansági indítvány is napirenden van, és a 2011-es évi költségvetést is mielőbb el kell fogadni. A parlamenti elfogadást követően Traian Băsescu államfőnek is alá kell írnia a jogszabályt. „Aztán majd jöhet azzal az államelnök, hogy a parlament akar az embereknek rosszat” – utalt vissza korábbi kijelentésére Erdei-Doloczki .

„A módosítás egyaránt előnyös a bankok és az ügyfelek számára” – értékelte a döntést a Krónika kérdésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, aki korábban is a visszamenőleges hatály ellen foglalt állást. Szerinte jogbizonytalanságot szül, ha egy törvény visszamenőleges hatályú, hiszen így az ügyfél a szerződéskötéskor nem tudhatja, mi fog menet közben változni. Diósi László ugyanakkor úgy értékeli, a jogszabály másik pozitív hozadéka, hogy mindazok, akik elégedetlenek már futó hiteleikkel, akkor a törvény hatálybalépését követően igen kedvezményes keretek között újrafinanszírozhatják azt. Az 50-es rendelet 37-es pontja szerint ugyanis azok a banki ügyfelek, akiknek a törlesztési elmaradásaik nem haladják meg a 45 napot, illetékmentesen kérhetik a hitel újrafinanszírozását.

A kölcsön újrafinanszírozása egyébként azt jelenti, hogy az ügyfél bankjától vagy más hitelintézettől vesz fel hitelt általa kedvezőbbnek ítélt feltételek mellett, ebből idő előtt törleszti a már futó kölcsönét, s az új megállapodás szerint fog a továbbiakban havi részleteket fizetni. Eddig is létezett ez az opció, azonban a pénzintézetek olyan magas előtörlesztési jutalékot kértek, hogy az ügyfeleknek nem érte meg változtatni. Most azonban ha több mint egy évvel a lejárati határidő előtt akarja valaki kifizetni meghatározott (fix) kamatlábú hitelét, akkor előtörlesztési jutalékként a visszamaradt összeg 1 százalékát kell mindössze pluszban kifizetnie, s amennyiben kevesebb mint egy évig kellene még törlesztenie, akkor ez az illeték alig 0,5 százalékos. Ha pedig az ügyfél változó kamatú hitelt igényelt, s azt szeretné idő előtt törleszteni, akkor nem is kell előtörlesztési jutalékot fizetnie. Ez a rendelkezés pedig visszamenőlegesen hatályos olyan értelemben, hogy a törvény hatálybalépésekor már futó hiteleket is újra lehet finanszírozni.

Kire nem vonatkozik?

Az 50-es rendelet egyik legfontosabb előírását már az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) utasítására 2008 végétől vagy az 50-es kormányrendelet értelmében szeptember 19-étől alkalmazzák a bankok. Ez ugyanis arról rendelkezik, hogy a lej alapú hitelek kamatját a ROBOR-hoz, míg az euró alapúakét az EURIBOR-hoz kell kapcsolni, ettől kell függővé tenni. – A ROBOR a romániai, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatlábat jelenti, előbbit a Román Nemzeti Bank (BNR), utóbbit az Európai Központi Bank szabályai szerint számítják ki. – A pénzintézeteknek a rendelkezés értelmében minden hitelszerződésben fel kell tüntetniük, hogy a hány hónapos lejáratú ROBOR/EURIBOR kamatlábat alkalmazza, illetve ahhoz a törlesztési kamatláb kiszámításakor hány százalékpontot ad hozzá. Például tegnap a román jegybank által megszabott 12 hónapos ROBOR 7,04 százalékos volt, ehhez egy fogyasztási hitel esetében a bank hozzáadhat például 3 százalékpontot, így a havi változó kamatláb jelen pillanatban 10,4 százalékos lenne. Amennyiben azonban a központi pénzintézet módosít az irányadó bankközi kamatlábon, akkor a kliensnek is nő vagy csökken a törlesztőrészlete.

Az egyik kereskedelmi bank kolozsvári fiókjának alkalmazottja tegnap lapunk kérdésére elmondta, ez az intézkedés az ügyfelek számára igen pozitív, mivel korábban a pénzintézetek a változó kamatlábbal megkötött hitelek esetében kényük-kedvük szerint módosíthatták a kamatot annak függvényében, hogy éppen jól ment a banknak, vagy kevésbé. Ezért volt szerinte fontos egy közös alapot megszabni valamennyi pénzintézet számára, amihez mindenki annyi százalékpontot ad hozzá, amennyit gondol, amennyit neki megéri, a potenciális ügyfélnek pedig könnyebb így eldönteni, hogy melyik pénzintézet kínál számára kedvezményesebb hitelt.

Elméletileg tehát ma már minden bank ezt a sémát használja. Azonban az 50-es rendelet szeptember 19-i életbelépését megelőzően a megváltozott feltételekről a bankok kötelesek voltak a megkötést közölni már meglévő ügyfeleikkel is, akik vagy aláírták, vagy nem az új szerződést. Aki akkor nem szerződött újra, azokra vonatkozhat a nem visszamenőleges hatály a törvény életbelépését követően, ugyanis a szerződést aláíró ügyfelek kézjegyükkel már vállalták, hogy alávetik magukat a megváltozott körülményeknek. Azokra is az 50-es rendeletben foglaltak lesznek érvényesek a későbbiekben, akik úgymond hallgatólagosan fogadták el a szerződés módosítását, vagyis a bank értesítette őket a megváltozott körülményekről, azonban nem mentek be a bankba, hogy aláírják, vagy sem az új dokumentumot.

Jogfosztott fogyasztóvédelem

A képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottsága ugyanakkor tegnap módosította az 50-es rendeletnek az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörére vonatkozó cikkelyét is. Ha döntésükre a ház plénuma is rábólint, akkor a fogyasztóvédelem, amennyiben rendellenességet talál a kamatláb módosítása kapcsán, mindössze pénzbírságot róhat ki a hitelintézetre, felfüggeszthetik az „átverőnek” ítélt reklámkampányt a törvényesség helyreállításáig, tevékenységét azonban nem függesztheti fel egyetlen napra sem. Az eredeti rendeletben még az állt, hogy a fogyasztóvédelem felfüggesztheti a bank tevékenységét a rendellenesség kikü-szöböléséig. A fogyasztóvédelemre vonatkozó cikkely értelmében ugyanakkor a pénzintézetek kilenc munkanapon belül kötelesek értesíteni a Román Nemzeti Bankot a kihágásról.

Alkotmányossági kifogások

Az alkotmánybíróságon kívánja azonban megtámadni a parlamenti szavazást követően a jogszabályt Eugen Nicolăescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, mivel szerinte a törvény szövege több ponton is ellentmond az alaptörvénynek. A liberálisok szerint ugyanakkor már a kormányrendelet bizottsági elfogadása is alkotmányellenes, s Nicolăescu szerint hasonlóképpen alaptörvény-ellenes lesz a plénum döntése is. „A rendelet diszkriminál, ellentmond az európai uniós csatlakozási szerződésnek, nem hozza be a román törvénykezésbe a vonatkozó európai rendelkezések valamennyi előírását” – sorolta további ellenvetéseiket az ellenzéki politikus.

Hasonlóképpen az ombudsmanhoz vagy a taláros testülethez kíván fordulni a rendelkezés kapcsán az elégedetlen banki ügyfelek egyesülete amiatt, hogy a bankügyi bizottság törölte a rendelkezés visszamenőleges hatályát, s az előírások nem lesznek érvényesek a már futó hitelekre – közölte tegnap Silviu Adăscăliţei, a szervezet vezetője, aki szintén úgy látja, hogy a jelenlegi formájában a rendelet diszkriminatív.