Busás pénzösszegekkel stimulálta a Bechtel vállalat az Egyesült Államok nagyköveteit, hogy segítsék hozzá az útépítő céget jól fizető állami szerződésekhez Kelet-Európa több országában – állítja a Foreign Policy amerikai folyóirat. A cikk az észak-erdélyi autópályát is példaként hozza fel, amelyet – mint ismeretes – a Bechtelnek kellett volna teljes egészében megépítenie.
2015. február 02., 14:362015. február 02., 14:36
A lap újságírói egy 76 kilométeres koszovói autópálya-szakaszból indultak ki. „Európa egyik legszegényebb országa utat akart, így az amerikai megaépítő Bechtel egy befolyásos amerikai nagykövet támogatásával eladott nekik egy 1,3 milliárd dolláros autópályát. A vicces az, hogy miközben a sztrádát alig használják, a nagykövet jelenleg a Bechtelnek dolgozik” – derül ki a Foreignpolicy.com honlapon olvasható írásból.
A szóban forgó diplomata nem más, mint Christopher William Dell, aki 2009 és 2012 között az Egyesült Államok koszovói nagykövete volt. A lap szerint a diplomata anyagi javakban részesült volna a pristinai hatóságokkal aláírt szerződés nyomán. Mint az újságírók emlékeztetnek, Dell mandátuma idején több ízben is a sztráda mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy több független vizsgálat is azt bizonyította, hogy a projekt tulajdonképpen felesleges. Az autópálya végül elkészült, ára kilométerenként 17 millió dollár volt, Dell pedig jelenleg a Bechtel mozambiki képviselője.
A Foreign Policy szerint pedig a koszovói eset nem egyedülálló. Másik példaként az észak-erdélyi autópályát említik. „Romániában a Bechtel közvetlenül a kormánnyal tárgyalt, és versenytárgyalás nélkül kötöttek szerződést. (…) A projekt egy tízéves rémálommá változott mindkét fél számára, rengeteg késéssel, vitával, korrupciós váddal és rossz irányítással. Az Economist Intelligence Unit vizsgálata szerint a Bechtel a sztráda alig 12,5 százalékát adta át, miközben a leszerződött pénzmennyiség 64 százalékát felvette” – mutat rá a lap.
A Bechtel a Foreign Policyhez eljuttatott állásfoglalásában cáfolta, hogy a Kelet-Európába delegált diplomatáknak, illetve az adott országokban megkötött szerződéseknek bármilyen közük lett volna egymáshoz.
Mint ismeretes, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.
Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.
A Bechtel 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!