Busás pénzösszegekkel stimulálta a Bechtel vállalat az Egyesült Államok nagyköveteit, hogy segítsék hozzá az útépítő céget jól fizető állami szerződésekhez Kelet-Európa több országában – állítja a Foreign Policy amerikai folyóirat. A cikk az észak-erdélyi autópályát is példaként hozza fel, amelyet – mint ismeretes – a Bechtelnek kellett volna teljes egészében megépítenie.
2015. február 02., 14:362015. február 02., 14:36
A lap újságírói egy 76 kilométeres koszovói autópálya-szakaszból indultak ki. „Európa egyik legszegényebb országa utat akart, így az amerikai megaépítő Bechtel egy befolyásos amerikai nagykövet támogatásával eladott nekik egy 1,3 milliárd dolláros autópályát. A vicces az, hogy miközben a sztrádát alig használják, a nagykövet jelenleg a Bechtelnek dolgozik” – derül ki a Foreignpolicy.com honlapon olvasható írásból.
A szóban forgó diplomata nem más, mint Christopher William Dell, aki 2009 és 2012 között az Egyesült Államok koszovói nagykövete volt. A lap szerint a diplomata anyagi javakban részesült volna a pristinai hatóságokkal aláírt szerződés nyomán. Mint az újságírók emlékeztetnek, Dell mandátuma idején több ízben is a sztráda mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy több független vizsgálat is azt bizonyította, hogy a projekt tulajdonképpen felesleges. Az autópálya végül elkészült, ára kilométerenként 17 millió dollár volt, Dell pedig jelenleg a Bechtel mozambiki képviselője.
A Foreign Policy szerint pedig a koszovói eset nem egyedülálló. Másik példaként az észak-erdélyi autópályát említik. „Romániában a Bechtel közvetlenül a kormánnyal tárgyalt, és versenytárgyalás nélkül kötöttek szerződést. (…) A projekt egy tízéves rémálommá változott mindkét fél számára, rengeteg késéssel, vitával, korrupciós váddal és rossz irányítással. Az Economist Intelligence Unit vizsgálata szerint a Bechtel a sztráda alig 12,5 százalékát adta át, miközben a leszerződött pénzmennyiség 64 százalékát felvette” – mutat rá a lap.
A Bechtel a Foreign Policyhez eljuttatott állásfoglalásában cáfolta, hogy a Kelet-Európába delegált diplomatáknak, illetve az adott országokban megkötött szerződéseknek bármilyen közük lett volna egymáshoz.
Mint ismeretes, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.
Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.
A Bechtel 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!