Busás pénzösszegekkel stimulálta a Bechtel vállalat az Egyesült Államok nagyköveteit, hogy segítsék hozzá az útépítő céget jól fizető állami szerződésekhez Kelet-Európa több országában – állítja a Foreign Policy amerikai folyóirat. A cikk az észak-erdélyi autópályát is példaként hozza fel, amelyet – mint ismeretes – a Bechtelnek kellett volna teljes egészében megépítenie.
2015. február 02., 14:362015. február 02., 14:36
A lap újságírói egy 76 kilométeres koszovói autópálya-szakaszból indultak ki. „Európa egyik legszegényebb országa utat akart, így az amerikai megaépítő Bechtel egy befolyásos amerikai nagykövet támogatásával eladott nekik egy 1,3 milliárd dolláros autópályát. A vicces az, hogy miközben a sztrádát alig használják, a nagykövet jelenleg a Bechtelnek dolgozik” – derül ki a Foreignpolicy.com honlapon olvasható írásból.
A szóban forgó diplomata nem más, mint Christopher William Dell, aki 2009 és 2012 között az Egyesült Államok koszovói nagykövete volt. A lap szerint a diplomata anyagi javakban részesült volna a pristinai hatóságokkal aláírt szerződés nyomán. Mint az újságírók emlékeztetnek, Dell mandátuma idején több ízben is a sztráda mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy több független vizsgálat is azt bizonyította, hogy a projekt tulajdonképpen felesleges. Az autópálya végül elkészült, ára kilométerenként 17 millió dollár volt, Dell pedig jelenleg a Bechtel mozambiki képviselője.
A Foreign Policy szerint pedig a koszovói eset nem egyedülálló. Másik példaként az észak-erdélyi autópályát említik. „Romániában a Bechtel közvetlenül a kormánnyal tárgyalt, és versenytárgyalás nélkül kötöttek szerződést. (…) A projekt egy tízéves rémálommá változott mindkét fél számára, rengeteg késéssel, vitával, korrupciós váddal és rossz irányítással. Az Economist Intelligence Unit vizsgálata szerint a Bechtel a sztráda alig 12,5 százalékát adta át, miközben a leszerződött pénzmennyiség 64 százalékát felvette” – mutat rá a lap.
A Bechtel a Foreign Policyhez eljuttatott állásfoglalásában cáfolta, hogy a Kelet-Európába delegált diplomatáknak, illetve az adott országokban megkötött szerződéseknek bármilyen közük lett volna egymáshoz.
Mint ismeretes, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.
Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.
A Bechtel 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!