Busás pénzösszegekkel stimulálta a Bechtel vállalat az Egyesült Államok nagyköveteit, hogy segítsék hozzá az útépítő céget jól fizető állami szerződésekhez Kelet-Európa több országában – állítja a Foreign Policy amerikai folyóirat. A cikk az észak-erdélyi autópályát is példaként hozza fel, amelyet – mint ismeretes – a Bechtelnek kellett volna teljes egészében megépítenie.
2015. február 02., 14:362015. február 02., 14:36
A lap újságírói egy 76 kilométeres koszovói autópálya-szakaszból indultak ki. „Európa egyik legszegényebb országa utat akart, így az amerikai megaépítő Bechtel egy befolyásos amerikai nagykövet támogatásával eladott nekik egy 1,3 milliárd dolláros autópályát. A vicces az, hogy miközben a sztrádát alig használják, a nagykövet jelenleg a Bechtelnek dolgozik” – derül ki a Foreignpolicy.com honlapon olvasható írásból.
A szóban forgó diplomata nem más, mint Christopher William Dell, aki 2009 és 2012 között az Egyesült Államok koszovói nagykövete volt. A lap szerint a diplomata anyagi javakban részesült volna a pristinai hatóságokkal aláírt szerződés nyomán. Mint az újságírók emlékeztetnek, Dell mandátuma idején több ízben is a sztráda mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy több független vizsgálat is azt bizonyította, hogy a projekt tulajdonképpen felesleges. Az autópálya végül elkészült, ára kilométerenként 17 millió dollár volt, Dell pedig jelenleg a Bechtel mozambiki képviselője.
A Foreign Policy szerint pedig a koszovói eset nem egyedülálló. Másik példaként az észak-erdélyi autópályát említik. „Romániában a Bechtel közvetlenül a kormánnyal tárgyalt, és versenytárgyalás nélkül kötöttek szerződést. (…) A projekt egy tízéves rémálommá változott mindkét fél számára, rengeteg késéssel, vitával, korrupciós váddal és rossz irányítással. Az Economist Intelligence Unit vizsgálata szerint a Bechtel a sztráda alig 12,5 százalékát adta át, miközben a leszerződött pénzmennyiség 64 százalékát felvette” – mutat rá a lap.
A Bechtel a Foreign Policyhez eljuttatott állásfoglalásában cáfolta, hogy a Kelet-Európába delegált diplomatáknak, illetve az adott országokban megkötött szerződéseknek bármilyen közük lett volna egymáshoz.
Mint ismeretes, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.
Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.
A Bechtel 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!