Szeptemberben az augusztusi 5,9 százalékról 4,9 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban, Romániában pedig 9,3 százalékról 9,2 százalékra mérséklődött – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
2023. október 18., 15:572023. október 18., 15:57
Az EU tagállamai közül szeptemberben Magyarországon (12,2 százalék) és Romániában (9,2) volt a legmagasabb az infláció, a legalacsonyabb pedig Hollandiában (mínusz 0,3), Dániában (0,6) és Belgiumban (0,7).
Az Eurostat adatai szerint az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról 4,3 százalékra mérséklődött szeptemberben az infláció. Az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció 4,5 százalékra lassult az augusztusi 5,3 százalékról. Az alkoholos és dohánytermékek kizárásával számolt mutató szintén csökkent, az augusztusi 9,7 százalékról 8,8 százalékra. A monetáris politikájának kidolgozásakor az Európai Központi Bank a maginflációt veszi alapul.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Romániában az augusztusi 9,4 százalékról szeptemberben 8,8 százalékra csökkent az éves infláció.
Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) éves összevetésben 9,2 százalékos volt szeptemberben.
A Román Nemzeti Bank (BNR) október eleji becslései szerint az éves inflációs ráta a legutóbbi (2023. augusztusi) középtávú előrejelzéssel összhangban ez év végéig tovább csökken, főként a bázishatások és egyes nyersanyagárak visszaesése, valamint a bőséges hazai termés és az alapélelmiszerek árrésének ideiglenes korlátozása miatt.
Augusztusban a BNR az év végére 7,5 százalékosra, jövő év végére pedig 4,4 százalékosra javította az inflációs várakozásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!