
Fotó: Pixabay
Anyagi támogatást biztosíthat a román állam a külföldi egyetemeken tanuló romániai diákoknak, ha pedig hazatérnek, nem kell visszafizetniük a pénzt egy készülő törvénytervezet szerint.
2021. április 01., 08:362021. április 01., 08:36
A hírt Mara Mareş, a miniszterelnöki hivatal államtanácsosa jelentette be, jelezve, ő dolgozik a vonatkozó jogszabályjavaslaton. Mint részletezte, az a terv, hogy
Ha viszont hazatérnek, akkor nem kell visszafizetniük a diákhitelt.
„Gyakran láttam azoknál, akik külföldön végezték tanulmányaikat, hogy valamit vissza akarnak adni Romániának. Ebből kiindulva, azokat a fiatalokat, akik hazatérnek, azzal jutalmazzuk, hogy mentesülnek a hitel visszafizetése alól” – érvelt elképzelése mellett közleményében Mara Mareş.
„És azt akarom, hogy tudják, hogy a hazatérés Romániába a nyertes döntés. Szükségünk van ezeknek az egyetemet végzetteknek a mentalitására, tehetségére és tapasztalatára” – mutatott rá az államtanácsos.
Közölte, jelenleg keresik a legjobb megoldásokat a pénzügyi mechanizmus működtetésére. A terv szerint a diákhitellel finanszírozhatóak lennének a külföldi tanulmányokkal járó kiadások, a haszonélvezőnek pedig a lediplomázás után egy–két évük lenne arra, hogy eldöntsék, hol kívánják kamatoztatni a tudásukat. Arra az esetre, amennyiben nem térnek haza, ki kell még dolgozniuk egy törlesztési menetrendet, amelynek az államtanácsos szerint méltányosnak kell lennie. Más technikai és jogi kérdések is tisztázásra szorulnak még a közlemény szerint.
„Két verzió van: vagy egy globális egyetemi toplistából indulunk ki, vagy kiválasztjuk a célországokat, és azon belül a legjobb 3–5 egyetemet” – ecsetelte a kormányzati illetékes.
A közlemény szerint amúgy jelen pillanatban nincs hivatalos nyilvántartás arról, hogy hány romániai diák tanul vagy végez külföldi egyetemeket, de a becslések szerint számuk meghaladja az 50 ezret.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!