Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány az ország 2014-es költségvetését. Eközben kiszivárgott a kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéklevél, amely számos ponton ellentmond a kabinet korábbi kijelentéseinek.
2013. november 14., 18:502013. november 14., 18:50
2013. november 14., 18:522013. november 14., 18:52
Victor Ponta miniszterelnök a büdzsé elfogadását követően, a sarokszámokat ismertetve elmondta: lezárul a gazdasági csökkenés időszaka, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés megőrzése és azon igazságtalanságok orvoslása, amelyek 2010-ben és 2011-ben értek bizonyos társadalmi csoportokat.
A miniszterelnök közölte: a munkahelyteremtés érdekében 5 százalékkal csökkennek a szociális rendszerekhez való hozzájárulások.
Ponta elmondta: a tervek szerint a jövő évi költségvetés során 230 milliárd lejből gazdálkodik az állam. Ebből 216 milliárd folyik be az adókból, illetékekből és egyéb forrásokból, a fennmaradó 14 milliárd pedig a költségvetési hiányt jelenti. A közszféra bérköltségeinek tervezett összege 47,7 milliárd lej. Ebből 15 milliárdot a belügyi szervek, a hírszerző szolgálatok, az igazságszolgáltatás és a hadsereg alkalmazottainak bérére költenek. Az oktatók bérére 10, a helyhatósági alkalmazottakéra 9, az egészségügyi dolgozókéra pedig 7 milliárdot költenek.
52 milliárd lejt szánnak a szociális ellátásra és a nyugdíjakra. A beruházásokra és fejlesztésekre 40 milliárd jut, ami a GDP 6 százaléka, ez Ponta szerint hosszú ideje a legnagyobb összeg erre a célra. Mintegy 15 milliárd lejt költ a kormány a különféle külföldi hitelek kamatainak törlesztésére, különféle szolgáltatásokra és javakra pedig 40 milliárd lejt költ majd a kormány.
A kormányfő szerint az egészségügy jövő évi költségvetése mintegy 30 milliárd lej lesz.
Az adópolitika kapcsán elmondta: jövőre is megmarad a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó, a kenyér áfája továbbra is 9 százalékos marad, és egyéb élelmiszerek áfáját is csökkenteni tervezik.
Victor Ponta elmondta, a kormány infrastruktúrafejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezése. Hozzátette, az állami bevételek várhatóan növekedni fognak, mivel a várnál nagyobb a gazdasági növekedés. Eközben szintén csütörtökön nyilvánosságra kerültek a kormány IMF-fel szembeni vállalásai. Ezek szerint a közszférában beígért béremeléseket az állami bevételek szintjétől teszik függővé. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint egymilliárd lejjel nőnek a közszférában tervezett bérkiadások, de az összeg felét csupán a második félévben fizetik ki, és csak akkor, ha a költségvetési bevételek a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék 2,2 százaléka, és a jövő évre tervezett gazdasági növekedés mértéke is ugyanekkora.
Döntöttek a decentralizációról
A tervezett decentralizációs intézkedéseket is elfogadta csütörtöki ülésén a kormány. Ezek értelmében több, jelenleg bukaresti hatáskörbe tartozó intézmény helyi vagy megyei önkormányzati hatáskörbe kerül. Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, a decentralizáció az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát, a környezetvédelmet, a sportot, valamint a halászati intézményeket érinti. Szerinte mindez semleges hatással jár majd a költségvetésre nézve, nem lesznek többletkiadások. A kormány a tervek szerint november 19-én felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jogszabályt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!