
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány az ország 2014-es költségvetését. Eközben kiszivárgott a kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéklevél, amely számos ponton ellentmond a kabinet korábbi kijelentéseinek.
2013. november 14., 18:502013. november 14., 18:50
2013. november 14., 18:522013. november 14., 18:52
Victor Ponta miniszterelnök a büdzsé elfogadását követően, a sarokszámokat ismertetve elmondta: lezárul a gazdasági csökkenés időszaka, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés megőrzése és azon igazságtalanságok orvoslása, amelyek 2010-ben és 2011-ben értek bizonyos társadalmi csoportokat.
A miniszterelnök közölte: a munkahelyteremtés érdekében 5 százalékkal csökkennek a szociális rendszerekhez való hozzájárulások.
Ponta elmondta: a tervek szerint a jövő évi költségvetés során 230 milliárd lejből gazdálkodik az állam. Ebből 216 milliárd folyik be az adókból, illetékekből és egyéb forrásokból, a fennmaradó 14 milliárd pedig a költségvetési hiányt jelenti. A közszféra bérköltségeinek tervezett összege 47,7 milliárd lej. Ebből 15 milliárdot a belügyi szervek, a hírszerző szolgálatok, az igazságszolgáltatás és a hadsereg alkalmazottainak bérére költenek. Az oktatók bérére 10, a helyhatósági alkalmazottakéra 9, az egészségügyi dolgozókéra pedig 7 milliárdot költenek.
52 milliárd lejt szánnak a szociális ellátásra és a nyugdíjakra. A beruházásokra és fejlesztésekre 40 milliárd jut, ami a GDP 6 százaléka, ez Ponta szerint hosszú ideje a legnagyobb összeg erre a célra. Mintegy 15 milliárd lejt költ a kormány a különféle külföldi hitelek kamatainak törlesztésére, különféle szolgáltatásokra és javakra pedig 40 milliárd lejt költ majd a kormány.
A kormányfő szerint az egészségügy jövő évi költségvetése mintegy 30 milliárd lej lesz.
Az adópolitika kapcsán elmondta: jövőre is megmarad a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó, a kenyér áfája továbbra is 9 százalékos marad, és egyéb élelmiszerek áfáját is csökkenteni tervezik.
Victor Ponta elmondta, a kormány infrastruktúrafejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezése. Hozzátette, az állami bevételek várhatóan növekedni fognak, mivel a várnál nagyobb a gazdasági növekedés. Eközben szintén csütörtökön nyilvánosságra kerültek a kormány IMF-fel szembeni vállalásai. Ezek szerint a közszférában beígért béremeléseket az állami bevételek szintjétől teszik függővé. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint egymilliárd lejjel nőnek a közszférában tervezett bérkiadások, de az összeg felét csupán a második félévben fizetik ki, és csak akkor, ha a költségvetési bevételek a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék 2,2 százaléka, és a jövő évre tervezett gazdasági növekedés mértéke is ugyanekkora.
Döntöttek a decentralizációról
A tervezett decentralizációs intézkedéseket is elfogadta csütörtöki ülésén a kormány. Ezek értelmében több, jelenleg bukaresti hatáskörbe tartozó intézmény helyi vagy megyei önkormányzati hatáskörbe kerül. Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, a decentralizáció az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát, a környezetvédelmet, a sportot, valamint a halászati intézményeket érinti. Szerinte mindez semleges hatással jár majd a költségvetésre nézve, nem lesznek többletkiadások. A kormány a tervek szerint november 19-én felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jogszabályt.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!