
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány az ország 2014-es költségvetését. Eközben kiszivárgott a kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéklevél, amely számos ponton ellentmond a kabinet korábbi kijelentéseinek.
2013. november 14., 18:502013. november 14., 18:50
2013. november 14., 18:522013. november 14., 18:52
Victor Ponta miniszterelnök a büdzsé elfogadását követően, a sarokszámokat ismertetve elmondta: lezárul a gazdasági csökkenés időszaka, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés megőrzése és azon igazságtalanságok orvoslása, amelyek 2010-ben és 2011-ben értek bizonyos társadalmi csoportokat.
A miniszterelnök közölte: a munkahelyteremtés érdekében 5 százalékkal csökkennek a szociális rendszerekhez való hozzájárulások.
Ponta elmondta: a tervek szerint a jövő évi költségvetés során 230 milliárd lejből gazdálkodik az állam. Ebből 216 milliárd folyik be az adókból, illetékekből és egyéb forrásokból, a fennmaradó 14 milliárd pedig a költségvetési hiányt jelenti. A közszféra bérköltségeinek tervezett összege 47,7 milliárd lej. Ebből 15 milliárdot a belügyi szervek, a hírszerző szolgálatok, az igazságszolgáltatás és a hadsereg alkalmazottainak bérére költenek. Az oktatók bérére 10, a helyhatósági alkalmazottakéra 9, az egészségügyi dolgozókéra pedig 7 milliárdot költenek.
52 milliárd lejt szánnak a szociális ellátásra és a nyugdíjakra. A beruházásokra és fejlesztésekre 40 milliárd jut, ami a GDP 6 százaléka, ez Ponta szerint hosszú ideje a legnagyobb összeg erre a célra. Mintegy 15 milliárd lejt költ a kormány a különféle külföldi hitelek kamatainak törlesztésére, különféle szolgáltatásokra és javakra pedig 40 milliárd lejt költ majd a kormány.
A kormányfő szerint az egészségügy jövő évi költségvetése mintegy 30 milliárd lej lesz.
Az adópolitika kapcsán elmondta: jövőre is megmarad a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó, a kenyér áfája továbbra is 9 százalékos marad, és egyéb élelmiszerek áfáját is csökkenteni tervezik.
Victor Ponta elmondta, a kormány infrastruktúrafejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezése. Hozzátette, az állami bevételek várhatóan növekedni fognak, mivel a várnál nagyobb a gazdasági növekedés. Eközben szintén csütörtökön nyilvánosságra kerültek a kormány IMF-fel szembeni vállalásai. Ezek szerint a közszférában beígért béremeléseket az állami bevételek szintjétől teszik függővé. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint egymilliárd lejjel nőnek a közszférában tervezett bérkiadások, de az összeg felét csupán a második félévben fizetik ki, és csak akkor, ha a költségvetési bevételek a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék 2,2 százaléka, és a jövő évre tervezett gazdasági növekedés mértéke is ugyanekkora.
Döntöttek a decentralizációról
A tervezett decentralizációs intézkedéseket is elfogadta csütörtöki ülésén a kormány. Ezek értelmében több, jelenleg bukaresti hatáskörbe tartozó intézmény helyi vagy megyei önkormányzati hatáskörbe kerül. Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, a decentralizáció az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát, a környezetvédelmet, a sportot, valamint a halászati intézményeket érinti. Szerinte mindez semleges hatással jár majd a költségvetésre nézve, nem lesznek többletkiadások. A kormány a tervek szerint november 19-én felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jogszabályt.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!