
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány az ország 2014-es költségvetését. Eközben kiszivárgott a kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéklevél, amely számos ponton ellentmond a kabinet korábbi kijelentéseinek.
2013. november 14., 18:502013. november 14., 18:50
2013. november 14., 18:522013. november 14., 18:52
Victor Ponta miniszterelnök a büdzsé elfogadását követően, a sarokszámokat ismertetve elmondta: lezárul a gazdasági csökkenés időszaka, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés megőrzése és azon igazságtalanságok orvoslása, amelyek 2010-ben és 2011-ben értek bizonyos társadalmi csoportokat.
A miniszterelnök közölte: a munkahelyteremtés érdekében 5 százalékkal csökkennek a szociális rendszerekhez való hozzájárulások.
Ponta elmondta: a tervek szerint a jövő évi költségvetés során 230 milliárd lejből gazdálkodik az állam. Ebből 216 milliárd folyik be az adókból, illetékekből és egyéb forrásokból, a fennmaradó 14 milliárd pedig a költségvetési hiányt jelenti. A közszféra bérköltségeinek tervezett összege 47,7 milliárd lej. Ebből 15 milliárdot a belügyi szervek, a hírszerző szolgálatok, az igazságszolgáltatás és a hadsereg alkalmazottainak bérére költenek. Az oktatók bérére 10, a helyhatósági alkalmazottakéra 9, az egészségügyi dolgozókéra pedig 7 milliárdot költenek.
52 milliárd lejt szánnak a szociális ellátásra és a nyugdíjakra. A beruházásokra és fejlesztésekre 40 milliárd jut, ami a GDP 6 százaléka, ez Ponta szerint hosszú ideje a legnagyobb összeg erre a célra. Mintegy 15 milliárd lejt költ a kormány a különféle külföldi hitelek kamatainak törlesztésére, különféle szolgáltatásokra és javakra pedig 40 milliárd lejt költ majd a kormány.
A kormányfő szerint az egészségügy jövő évi költségvetése mintegy 30 milliárd lej lesz.
Az adópolitika kapcsán elmondta: jövőre is megmarad a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó, a kenyér áfája továbbra is 9 százalékos marad, és egyéb élelmiszerek áfáját is csökkenteni tervezik.
Victor Ponta elmondta, a kormány infrastruktúrafejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezése. Hozzátette, az állami bevételek várhatóan növekedni fognak, mivel a várnál nagyobb a gazdasági növekedés. Eközben szintén csütörtökön nyilvánosságra kerültek a kormány IMF-fel szembeni vállalásai. Ezek szerint a közszférában beígért béremeléseket az állami bevételek szintjétől teszik függővé. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint egymilliárd lejjel nőnek a közszférában tervezett bérkiadások, de az összeg felét csupán a második félévben fizetik ki, és csak akkor, ha a költségvetési bevételek a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék 2,2 százaléka, és a jövő évre tervezett gazdasági növekedés mértéke is ugyanekkora.
Döntöttek a decentralizációról
A tervezett decentralizációs intézkedéseket is elfogadta csütörtöki ülésén a kormány. Ezek értelmében több, jelenleg bukaresti hatáskörbe tartozó intézmény helyi vagy megyei önkormányzati hatáskörbe kerül. Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, a decentralizáció az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát, a környezetvédelmet, a sportot, valamint a halászati intézményeket érinti. Szerinte mindez semleges hatással jár majd a költségvetésre nézve, nem lesznek többletkiadások. A kormány a tervek szerint november 19-én felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jogszabályt.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!