
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány az ország 2014-es költségvetését. Eközben kiszivárgott a kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéklevél, amely számos ponton ellentmond a kabinet korábbi kijelentéseinek.
2013. november 14., 18:502013. november 14., 18:50
2013. november 14., 18:522013. november 14., 18:52
Victor Ponta miniszterelnök a büdzsé elfogadását követően, a sarokszámokat ismertetve elmondta: lezárul a gazdasági csökkenés időszaka, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés megőrzése és azon igazságtalanságok orvoslása, amelyek 2010-ben és 2011-ben értek bizonyos társadalmi csoportokat.
A miniszterelnök közölte: a munkahelyteremtés érdekében 5 százalékkal csökkennek a szociális rendszerekhez való hozzájárulások.
Ponta elmondta: a tervek szerint a jövő évi költségvetés során 230 milliárd lejből gazdálkodik az állam. Ebből 216 milliárd folyik be az adókból, illetékekből és egyéb forrásokból, a fennmaradó 14 milliárd pedig a költségvetési hiányt jelenti. A közszféra bérköltségeinek tervezett összege 47,7 milliárd lej. Ebből 15 milliárdot a belügyi szervek, a hírszerző szolgálatok, az igazságszolgáltatás és a hadsereg alkalmazottainak bérére költenek. Az oktatók bérére 10, a helyhatósági alkalmazottakéra 9, az egészségügyi dolgozókéra pedig 7 milliárdot költenek.
52 milliárd lejt szánnak a szociális ellátásra és a nyugdíjakra. A beruházásokra és fejlesztésekre 40 milliárd jut, ami a GDP 6 százaléka, ez Ponta szerint hosszú ideje a legnagyobb összeg erre a célra. Mintegy 15 milliárd lejt költ a kormány a különféle külföldi hitelek kamatainak törlesztésére, különféle szolgáltatásokra és javakra pedig 40 milliárd lejt költ majd a kormány.
A kormányfő szerint az egészségügy jövő évi költségvetése mintegy 30 milliárd lej lesz.
Az adópolitika kapcsán elmondta: jövőre is megmarad a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó, a kenyér áfája továbbra is 9 százalékos marad, és egyéb élelmiszerek áfáját is csökkenteni tervezik.
Victor Ponta elmondta, a kormány infrastruktúrafejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának befejezése. Hozzátette, az állami bevételek várhatóan növekedni fognak, mivel a várnál nagyobb a gazdasági növekedés. Eközben szintén csütörtökön nyilvánosságra kerültek a kormány IMF-fel szembeni vállalásai. Ezek szerint a közszférában beígért béremeléseket az állami bevételek szintjétől teszik függővé. Ez annyit jelent, hogy a tervek szerint egymilliárd lejjel nőnek a közszférában tervezett bérkiadások, de az összeg felét csupán a második félévben fizetik ki, és csak akkor, ha a költségvetési bevételek a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék 2,2 százaléka, és a jövő évre tervezett gazdasági növekedés mértéke is ugyanekkora.
Döntöttek a decentralizációról
A tervezett decentralizációs intézkedéseket is elfogadta csütörtöki ülésén a kormány. Ezek értelmében több, jelenleg bukaresti hatáskörbe tartozó intézmény helyi vagy megyei önkormányzati hatáskörbe kerül. Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, a decentralizáció az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát, a környezetvédelmet, a sportot, valamint a halászati intézményeket érinti. Szerinte mindez semleges hatással jár majd a költségvetésre nézve, nem lesznek többletkiadások. A kormány a tervek szerint november 19-én felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jogszabályt.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!