2010. október 14., 08:372010. október 14., 08:37
A konszolidált költségvetés bevételeit 176,35 milliárd lejre becsülik, miközben a kiadások várhatóan elérik a 200,31 milliárd lejt, aminek következtében az államháztartási deficit 24 milliárd lej körül alakul, ami a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát teszi majd ki.
A dokumentum értelmében a közalkalmazottakkal járó kiadások 10,2 milliárd lejre rúgnak 2011-ben az idei 42,15 milliárd lejhez viszonyítva. A hároméves stratégia ugyanakkor azt a kitételt is tartalmazza, hogy megmarad az egységes adókulcs, s nem változnak a különböző járulékok értékei sem. Arra azonban nem tér ki a dokumentum, hogy a jelenlegi 24 százalékos szinten marad-e az általános forgalmi adó. A 2011-es költségvetést el kell fogadnia a kormánynak, ezt követően kerül a parlament két háza elé megvitatásra.
Azonban, ha megbukik a jelenlegi kormány, egész más szelek fújnak majd az országban. Elkészült ugyanis a szociáldemokraták kormányprogramja, amelyet várhatóan az alakulat szombati rendkívüli kongresszusán fogadnak el. A Méltányos Románia, szociális Románia című dokumentum hat pontban foglalja össze, hogy milyen lépéseket foganatosítanának a szociáldemokraták, amennyiben kormányra kerülnének.
Mint rámutatnak, már a kormányzás első napján a 25 százalékos csökkentés előtti szintre emelnék a közszférában dolgozók bérét, megakadályoznák az egységes nyugdíjtörvény hatálybalépését, mint ahogy nem adóznák meg a legkisebb nyugdíjakat, befagyasztanák a fogyóeszközökre és gyógyszerekre fordítható öszszegeket, a különböző javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásokat a tavalyi összeg legtöbb 50 százalékában határoznák meg, törölnék az előírást, amely szerint a szerzői jogdíjból élőknek is társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük, illetve ezzel párhuzamosan elkezdenék a Boc-kabinet pénzügyi auditját.
A kormányzás első hónapjában a PSD-sek 750–800 lejre emelnék a garantált minimálbért, az alkalmazottak társadalombiztosítási hozzájárulását 3 százalékra csökkentenék, felszabadítanák az egészségügyi állásokat, valamint egy évre befagyasztanák a lakosságnak szolgáltatott energia árát. Az első évre a szociáldemokraták tervbe vették az egységes adókulcs eltörlését, ami helyett differenciált adózást vezetnének be. Erre két variánst is kidolgoztak.
Az első értelmében négylépcsős adózási rendszer lenne: az 1000 lejesnél kisebb fizetésekre 0 százalékos, a 1501–4500 lej közöttiekre 15 százalékos, a 4501–9000 lej közöttire 25 százalékos, míg a 9 ezer lejesnél magasabb bérekre 35 százalékos adót kellene fizetni. A második lehetőség háromlépcsős adózást helyez kilátásba: 1000 lejig 8 százalékos, 1001 és 4500 lej között 12 százalékos, míg 4500 lej felett 16 százalékos lenne az adó.
Eközben a PSD megtartaná a 16 százalékos profitadót, az újra befektetett profit adómentességet élvezne. A baloldali alakulat 5 százalékosra csökkentené a kenyér, a friss hús, a tej, az olaj, valamint a cukor áfáját, miközben a luxustermékek esetében nőne az általános forgalmi adó, s külön adót vetnének ki a luxusingatlanokra, illetve a több ingatlannal rendelkező polgárokra.
A PSD ugyanakkor arra is vállalkozik, hogy kivonja a politikum hatása alól a közigazgatást, az igazságügyet, csökkenti az adócsalást, igazságossá teszi a korrupcióellenes harcot, teljes egészében kifizeti a mezőgazdasági szubvenciót, az ezer lejesnél kisebb nyugdíjjal rendelkezők pedig 90 százalékos ártámogatást kapnak gyógyszervásárlás esetén.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.