
2011. december 05., 09:022011. december 05., 09:02
A 86 esztendős Jacques Delors (képünkön), aki 1985–1995 között, a közös valuta alapelveinek formálódása idején állt a brüsszeli bizottság élén, a konzervatív The Daily Telegraph által szombaton közölt interjúban kijelentette: az euró létrehozása során elkövetett hibák gyakorlatilag elkerülhetetlenné tették a jelenlegi adósságválság kialakulását. A volt bizottsági elnök szerint az akkori vezetők szemet hunytak a tagországok gazdaságainak egyensúlyhiányai és alapvető gyengeségei felett. „A pénzügyminiszterek nem akartak meglátni semmiféle olyan kellemetlenséget, amivel foglalkozniuk kellett volna” – fogalmazott Delors, aki nem kívánt felelősöket megnevezni.
Az egykori EU-vezető ugyanakkor utalást tett Németország „szigorú ragaszkodására” ahhoz, hogy az euróövezeti jegybank az inflációs veszély miatt ne támogathassa közvetlenül az eladósodott eurótagállamokat. Delors szerint az euró bajai „a pénzügypolitikai kontroll makacs germán ideájából”, a többi tagország részéről pedig „a tiszta látásmód hiányából” együttesen erednek.
A brüsszeli bizottság volt elnöke szerint az euró megmentéséhez két dolog szükséges: először „a tűzoltóknak el kell oltaniuk a tüzet”, majd új építményt kell felhúzni. Ha csak az egyik valósul meg a másik nélkül, az nem fogja meggyőzni a piacokat. A volt politikus hozzátette, hogy szerinte két választási lehetőség van: a tagországok vagy átruházzák szuverenitásuk egy még nagyobb szeletét az EU-ra, vagy önszántukból alávetik magukat a közösen fenntartandó fegyelemnek.
Nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint a megoldást az jelentené, ha legalábbis a költségvetési fegyelem ügyében az unió gyakorolna jelentős mértékű fennhatóságot a tagállamok felett.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital pénzügyi elemzői nemrégiben összeállított értékelésükben közölték: véleményük szerint az euróövezetnek „határozott lépéseket kell tennie” a költségvetési Unió megteremtése felé. A Barclays Capital szerint ennek építőkövei közé kell tartoznia a közös euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, a felső kiadási korlátok meghonosításának, a több évre szóló költségvetéseknek, automatikus költségvetési szankciók bevezetésének a feltételeket nem teljesítő tagállamok megrendszabályozására, valamint olyan független költségvetési ellenőrző testületek létrehozásának, amelyek minden egyes tagállamban jelen lennének, de tevékenységüket központilag hangolnák össze.
Más nagy londoni elemzőcégek szerint azonban jelentős annak a kockázata, hogy az euró megmentésére irányuló erőfeszítések már elkéstek. A Moody’s Investors Service hitelminősítő minap Londonban összeállított helyzetértékelése szerint már „nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy „egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót.
A Moody’s szerint az euróövezet „útkereszteződéshez” közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a „szétforgácsolódás” felé.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.