Extrém kilátások. Egyre kevesebben bírják a fokozódó kánikulát
Fotó: Pixabay
A világszerte tapasztalható extrém kánikula átírhatja az öreg kontinensen dívó nyaralási szokásokat: az egyre többször szinte teljesen elviselhetetlen hőség a főszezon legnépszerűbb dél-európai célpontjairól a hűvösebb desztinációk felé irányíthatja a pihenni vágyó vakációzókat – hívta fel a figyelmet az Európai Utazási Bizottság. Nem csoda, hiszen sorra dőlnek meg a melegrekordok. A tavalyi szélsőséges hőhullámok okozta elhalálozások, erdőtüzek, szárazság, aszály után az idei július és augusztus is pokolinak ígérkezik.
2023. július 21., 10:402023. július 21., 10:40
Idén mintegy tíz százalékkal csökken a Földközi-tenger térségét június–november között felkereső turisták száma a tavaly tapasztalt extrém kánikula után – közölte az Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission – ETC). Az országos turisztikai szervezetek brüsszeli székhelyű nemzetközi szövetsége szerint
„Azt jósoljuk, hogy a jövőben a kiszámíthatatlan időjárás erőteljesebben befolyásolja majd a választást az európai úti célok közül” – vélekedett Miguel Sanz ETC-vezető, akit a Reuters hírügynökség idézett.
Fotó: Pixabay
A turisztikai szervezet jelentése szerint a június–november között utazni vágyók 7,6 százaléka úgy véli, a szélsőséges időjárási jelenségek jelentős aggodalomra adnak okot. A Reuters idéz egy norvég házaspárt, amely most júliusban Olaszországban nyaralt a Rómától északra fekvő Vasanellóban, ám a kéthetes vakáció első fele után kénytelenek voltak hazatérni, mert az asszony folyamatosan rosszul volt a 35 Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet miatt: fájt a feje, a csontjai, ujjai megdagadtak, ájulás környékezte. Emiatt a jövőben lemondanak kedvenc dél-európai nyaralási helyszínükről, és legközelebb otthon, Norvégiában keresnek úti célt, ahol pihenni is tudnak.
Az olasz szakhatóságok már figyelmeztették az országnak jelentős bevételt hozó vendéglátóipart, hogy egyre több külföldi turista fog tavaszi vagy őszi vakációt tervezni Itáliában, miközben amiatt aggódnak, hogy a hőséget megelégelő olaszok hűvösebb külföldi célpontokat választanak a hazaiak helyett.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Eközben a napokban szintén a legmagasabb fokú hőségriadót fújó, máris erdőtüzekkel küszködő Görögországban idén január–március között 87,5 százalékkal nőtt a repülővel érkező turisták száma a korábbi évhez képest. A hellének nem is bánnák, ha a vendégek máskor érkeznek, csak jöjjenek – hiszen ezzel enyhülne a sok görögországi üdülőhelyen tapasztalható nyári zsúfoltság. „Friss kutatásaink eredményei arról tanúskodnak, hogy csökken az augusztusban, csúcsidőben utazni vágyók száma, miközben sok európai őszi vakációt tervez” – erősítette meg Miguel Sanz, az Európai Utazási Bizottság elnöke.
A turisztikai irodák egyelőre nem számoltak be sok utazáslemondásról a kánikula miatt, Európa-szerte még népszerű a Földközi-tenger térsége, de az egyre csak emelkedő hőmérsékleti értékek sokakkal azt mondathatja, hogy ebből elég. Nem csoda, hiszen
– közölte az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO).
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz az AFP francia hírügynökséggel közölte, hogy – addig – július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. A hallatlanul magas hőmérséklet-sorozat július 3-án kezdődött (16,88 Celsius-fok), megdöntve a korábbi, 2016. augusztusi rekordot. Az volt a Kopernikusz által valaha mért legmelegebb év.
A Kopernikusz szerint július első fele volt a valaha volt legmelegebb elsőt 15 júliusi nap, és minden bizonnyal ez érvényes lesz a teljes hónapra is, akárcsak júniusra.
„Ismeretlen területen járunk, és számíthatunk arra, hogy újabb rekordok dőlnek meg, ha az El Nino jelenség tovább fokozódik, és a hatásai 2024-ben is érezhetők lesznek” – közölte Christopher Hewitt, a WMO éghajlatkutató szolgálatának igazgatója.
Fotó: Haáz Vince
Az El Nino a Csendes-óceán trópusokon fekvő keleti részén a vízfelszín hőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban kialakuló éghajlati történés. A jelenség során a Csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet. A ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség idén a három évig tartó – a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő – La Nina éghajlati jelenséget követően tér vissza. Az El Nino-hatás következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani a világ több pontján – ismertette egyik cikkében a Mandiner.hu portál.
Eszerint a 2023 és 2027 közötti évek valószínűleg minden eddiginél melegebbnek ígérkeznek, mivel az üvegházhatású gázok „hőcsapdája” és az El Nino jelenség megemeli a hőmérsékletet. Ázsia már most szenved mindettől. A Science című folyóiratban májusban jelent meg egy tanulmány, mely szerint az idei El Nino 3 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okozhat, csökkentve a GDP-t. A szélsőséges időjárás ugyanis megtizedeli a mezőgazdasági termést, kihívások elé állítja a feldolgozóipart és hozzájárul különböző betegségek terjedéséhez.
Fotó: Haáz Vince
– mutatott rá a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet nemrég közzétett jelentésében. A Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kánikulában leginkább érintett mediterrán országok közül Olaszországban 18 010, Spanyolországban 11 324 haláleset történt tavaly, míg az Egyesült Királyságban 3469 ember vesztette életét a hőség miatt.
A nők aránytalanul nagy mértékben váltak tavaly a hőség áldoztává a mérések kezdete óta: a népességen belül 56 százalékkal több nő halt meg a hőség következtében, mint férfi. Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) a tavalyi nyár folyamán a halálozások ugrásszerű növekedését jelentette kontinensszerte, ám először fordult elő, hogy ezeket az eseteket kifejezetten a hőséggel hozták összefüggésbe.
Fotó: Barabás Ákos
Sajnos most sem lehet sokkal jobbra számítani, hiszen szakértők szerint az idén június óta rendszerint jegyzett napi melegrekordok a közeljövőben várhatóan újra meg újra megdőlnek majd, mert a globális átlaghőmérséklet általában július végéig, augusztus elejéig még folyamatosan emelkedik. Dél-Európában idén a Cerberus, majd a még erősebb Kharón nevű anticiklon idézett elő szélsőséges kánikulát, júliusban a megszokott átlaghőmérséklethez képest akár 12 Celsius-fokkal is forróbb volt-lesz a levegő az Afrikából érkező hőhullámok hatására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább nőtt az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: kedden – alig néhány nappal a szombati áremelés után – is folytatódtak a drágulások a legtöbb hálózatnál. A legnagyobb mértékben ezúttal is a gázolaj drágult.
Egyre többen bérelnek lakást Romániában és sokan elhalasztják a lakásvásárlást a gazdasági bizonytalanság és a magas költségek miatt.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Ha a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet „még két-három hónapig” fennmarad, Európában is ellátási problémák léphetnek fel, ahogyan az már néhány ázsiai országban is megfigyelhető – kongatta meg a vészharangot a TotalEnergies vezérigazgatója.
A kormány idén is folytatja az Új otthon programot, 500 millió lejes hitelgarancia-kerettel – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett jogszabálytervezetéből.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!