
Úgy tűnik, nem kell 2016-ig várni, hogy csökkenjen az általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve a jövedéki adó: Darius Vâlcov pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, a közvitán levő adótörvénykönyv e két intézkedését már az év végén bevezetnék, felpörgetve ezáltal a november–decemberi fogyasztást, amely amúgy is csúcsot jelent az év más hónapjaihoz képest.
2015. február 19., 17:102015. február 19., 17:10
A tárcavezető ugyanakkor abbéli reményét fejezte ki, hogy a parlament június elejéig elfogadja a jogszabálycsomagot, illetve az nem szenved alapvető módosításokat.
Amint arról beszámoltunk, a kormány által szerdán első olvasatban tárgyalt új adótörvénykönyv egyebek mellett az általános áfa 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentésével számol, miközben 9 százalékra tervezik visszaszorítani a hús, a hal, a zöldségek, valamint a gyümölcsök általános forgalmi adóját.
A kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy csökkenti az üzemanyagok és a szeszes italok jövedéki adóját, miközben a hazai kőolaj és kávé, illetve az ékszerek, bundák és gépkocsik esetében el is törli azt. A javaslat értelmében a gázolaj jövedéki adója 20 százalékkal, az ólommentes benziné 18,62 százalékkal, míg az ólmos benziné 16,28 százalékkal esne vissza.
A sör jövedéki adója eközben 15,38 százalékkal, a habzó boroké 70 százalékkal, az egyéb erjesztett habzó italoké 77,7 százalékkal, míg az etilalkoholé 30 százalékkal csökkenne. Számottevően, a jelenlegi hektoliterenkénti 47,38 lejről 396,84 lejre nő ellenben a csendes erjesztett italok – ami nem bor vagy sör – jövedéki adója.
Az IMF véleményét nem kérték ki
A kormány egyébként nem egyeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a tervezett intézkedésekről – árulta el Darius Vâlcov az egyik hírcsatornának nyilatkozva. Mint emlékeztetett, a készenlétihitel-megállapodás szeptemberben lejár, a tárcavezető pedig azt a forgatókönyvet nevezte valószínűbbnek, miszerint Románia nem köt újabb szerződést a trojkával.
Mint ismeretes, a legutóbbi két felülvizsgálati látogatásról szándéknyilatkozat nélkül távoztak a nemzetközi hitelezők képviselői, miután több ponton is nézeteltérések támadtak a kormánnyal, s nem sikerült kompromisszumos megoldást találni. Legközelebb áprilisban érkeznek Bukarestbe – Vâlcov abban bízik, hogy a kormánynak szeptemberig sikerül teljesítenie valamennyi, a készenlétihitel-megállapodásban tett vállalását, hiszen „így korrekt a partnerek között”.
Árcsökkenést remélnek
A hús, a hal, a zöldségek, valamint gyümölcsök árának csökkenésére számít az áfacsökkentés nyomán Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, aki szerint az intézkedés révén csökken majd az érintett ágazatokban az adócsalás, illetve sikerül elhárítani az orosz embargó miatti negatív hatásokat.
Mint ismeretes, az elmúlt időszakban az említett ágazatok képviselői több ízben is megpróbálták ráirányítani a figyelmet, hogy mekkora gondba kerültek a hazai termelők, miután óriási mennyiségű olcsó áru érkezett az országba az Európai Unióból, miután az embargó miatt nem szállíthattak a hatalmas felevő piacnak minősülő Oroszországba.
Daniel Constantin szerint az áfacsökkentés nyomán immár a hazai termékek is versenyképesek lesznek. A tárcavezető egyúttal emlékeztetett, a sütőipari termékek általános forgalmi adójának 9 százalékra való csökkentése után a kenyér például 12 százalékkal lett olcsóbb.
Elégedetlenség a húsiparban
Máris vannak ugyanakkor érintettek, akik nem feltétlenül értenek egyet a tervezett intézkedésekkel. A mezőgazdasági munkáltatók például azt kérik a kormánytól, hogy ne csak a hús áfája csökkenjen az új adótörvénykönyv hatályba lépésével, hanem valamennyi húsipari termék is, másképpen az ágazat gondjai nem oldódnak meg, az adócsalás pedig a termelési lánc végén elhelyezkedő termékekre tevődik át.
Alex Jurconi, a Pro Agro Országos Föderáció elnöke a Mediafax hírügynökség megkeresésére egyébként jónak nevezte az áfacsökkentésről szóló döntést, azonban aggályainak is hangot adott. „Ha én húsfeldolgozó vagyok, és 9 százalékkal vásárolom fel árut, majd 24 százalékos áfával adom tovább a feldolgozott terméket, akkor nem áll majd érdekemben, hogy adózzam. Inkább a feketepiacon adom majd el a szalámit, anélkül, hogy bevallanám” – fogalmazott a szakember.
Lehetnek változások
Victor Ponta kormányfő eközben szerda este az adótörvénykönyv tervezete kapcsán úgy nyilatkozott, ez nem a végső verzió, egyeztetni fognak az üzleti szféra, a civil társadalom és az adófizető polgárok képviselőivel. Szerinte egyébként, ha sikerül elfogadni a tervbe vett intézkedéseket, akkor sikerül oldani a bürokráciát.
Eltörölhetik az oszlopadót
A kormány 2016-tól eltörölné a tavaly a nem ingatlan jellegű építményekre kivetett, a köznyelvben oszlopadóként emlegetett extra terhet. Mint ismeretes, eredetileg az építmény értékének 1,5 százalékára rúgott az adó éves szintje, látva azonban az intézkedés sikertelenségét, 1 százalékra csökkentették azt.
A Ponta-kabinet az adó eltörlésével azt reméli, hogy nőnek a befektetések a magánszektorban, illetve versenyképesebbek lesznek a román vállalatok. Az adó eltörlése 1,6 milliárd lejes mínuszt jelentene a 2016-os büdzsében, de a kormány azzal számol, hogy az intézkedés áfából, tb-járulékból, illetve más adókból legalább 850 millió lejt visszahoz, ugyanis azt remélik, hogy az intézkedés nyomán középtávon 0,2 százalékkal fog bővülni a gazdaság, és 2016-ban 20 ezer új munkahely jön létre.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!