A kétszintes, 1200 négyzetméteres hi-tech létesítmény tervezői és kivitelezői magyar mérnökök
Fotó: Makkay József
A világ legnagyobb hűtéstechnikai vállalata, a kínai Gree nevű óriáscég magyarországi csapata az ország egyik legkorszerűbb irodaházát építette fel Szarvason. A Romániából nézve is példaként szolgáló automatizált székházban a cég szakembereivel arról is beszélgettünk, hogy az új hűtés és fűtéstechnikai megoldások mennyire érhetőek el a háztartások számára.
2022. június 29., 19:492022. június 29., 19:49
Szarvason, a Holt-Körös partján, a védett mocsárciprusok festői környezetében épült fel a Gree Magyarország új irodaháza, amely az épületautomatika, illetve az automatizált berendezések által ellenőrzött fűtés- és hűtésrendszer terén ma az ország egyik legkorszerűbb épülete. A kétszintes, 1200 négyzetméteres hi-tech létesítmény tervezői és kivitelezői is magyar mérnökök, megálmodói és egyben építtetői pedig a világ legnagyobb hűtéstechnikai vállalatát, a kínai Gree cégóriást képviselik Magyarországon.
A külsőre is szép kivitelezésű, vasbetonból, acélból és üvegből álló ingatlan igazából belülről izgalmas, amit a magyarországi cégtulajdonos, Szin Csaba mutat meg.
Az épület öntanuló rendszere a felhasználói szokások szerint szabályozza az irodák hő- és fényigényét
Fotó: Makkay József
Az arcfelismerő beléptető rendszer filmekből ismert, honi tájainkon azonban még nincs elterjedve. Az épületautomatika a mesterséges intelligencia ma elérhető csúcsmegoldásait alkalmazza a világítás, fűtés, hűtés és biztonság terén. A rendszer minden helyiség hőveszteségét ismeri, és ennek függvényében dönt a beáramló friss levegő mennyiségéről, nyáron a hűtésről, télen pedig a fűtésről.
Vendéglátóm szerint a teljes berendezést úgy építették be, hogy a vendégek érzékeljék az épületautomatika összetevőit – rálátás nyílik a különböző vezetékekre, a szerverparkra, az épület ipari jellegére, az egykori zsalukra is. „Nagyon megküzdöttünk a berendezésért. Naponta itt voltam, és figyelemmel követtem a munkálatokat. Az a cél vezérelt, hogy az ipari jelleget összekössük a luxussal” – magyarázza Szin Csaba, aki szerint az egyedi kivitelezésű épület a magyar mérnökök szaktudását dicséri. Az ország egyik legjobb mérnökcsapatának tartott kollégáiról azt mondja, fejlesztéseiket a multinacionális cégcsoport keretében is elismerik.
A berendezés a napsugárzás ereje alapján engedi le a rolókat, és szabályozza a légtechnikát. A fölöslegesen keletkezett hőt a rendszer minimális energiabefektetéssel át tudja szállítani egyik helyiségből a másikba, ahol erre szükség van.
Fotó: Makkay József
Korcsok Gábor a project divízió kereskedelmi igazgatója elmagyarázza a sok elemből álló, összetett hőháztartás működését. A rendszer alapja az elektromos áram, más energiaforrást – földgázt például – nem használ. A légkezelő rendszer felel azért, hogy friss levegő jusson az irodákba. Hatékonyságát erősíti, hogy hővisszanyerővel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az épület elhasznált levegőjét vissza tudja juttatni friss levegőként a beltérbe. Télen meleg, nyáron pedig hideg levegőként. A mintegy 20 százaléknyi hőveszteséget vizes hőcserélő pótolja, amely nyáron hideg, télen pedig meleg vizet keringtet a rendszerben.
A beltérből származó levegőt kezelő rendszer különlegessége, hogy egy időben tud fűteni és hűteni, igény szerint. „Nagy előnye, hogy felhasználja a hulladékhőt: amikor például az ingatlan déli oldalán hűteni kell, de az északi oldalán hűvösebb van, a keletkezett meleg levegőt energiahatékony módon átirányítja azokba az irodákba” – fogalmaz Korcsok Gábor.
Szerinte ma ez a világ leghatékonyabb fűtési, illetve hűtési rendszere: 1 kW villamos energiából akár több mint 4 kW fűtési vagy hűtési energiát tud előállítani. Adott körülmények között ez az arány egyszerű villanyfűtésnél 1:1, földgáznál pedig 1:2. Aki viszont napelemmel termeli meg az ingatlan számára szükséges villanyáramot, az függetlenedni tud a villamos hálózattól.
Szin Csaba
Fotó: Makkay József
Korcsok Gáborral körbejárjuk a hőszivattyús és a klasszikus klímaberendezéssel történő téli fűtés és nyári hűtés lehetőségét a lakossági ingatlanokban is. Szerinte egyre inkább a gyors váltás felé tart a lakosság, amit leginkább az bizonyít, hogy a több mint tíz éve megjelent, a villanyáram hatékony felhasználására alapozó hőszivattyús fűtési és hűtési rendszer gépeiből egy évtized elteltével Magyarországon megszázszorozódtak az eladások.
Korcsok Gábor
Fotó: Facebook/Korcsok Gábor
A hőszivattyúk forgalma évente közel megduplázódik, a klímaberendezések piaca pedig 30–40 százalékkal bővül évi rendszerességgel. A légkondicionáló berendezésekből ma már télen is annyit adnak el, mint négy-öt éve a nyári csúcsidőszakokban. Egyre több család Európában a nyáron hűtésre használt klímaberendezéssel fűt télen.
Korcsok Gábor szerint a nemcsak átmeneti, hanem folyamatos téli fűtésre alkalmas klímaberendezések valamivel drágábbak, mert szükséges hozzájuk a „téliesítő szett”, de így is jóval kevesebbe kerülnek, mint a padlófűtést és a külső egységből álló hőszivattyút tartalmazó berendezések.
Aki minden szempontból kielégítő beruházásra gondol, annak elsősorban a hőszivattyú jelentheti a jó megoldást. Egy 100–150 négyzetméteres lakásra vetítve ennek költségei valahol 10 ezer euró körül kezdődnek. A rendszer nagy előnye, hogy a téli fűtés és a nyári hűtés mellett meleg vizet is termel.
A korszerű szarvasi irodaház belseje
Fotó: Gree Magyarország
„Sokan kérdik tőlem, hogy a fűtést és hűtést egyaránt biztosító, korszerű elektromos megoldás mennyi idő alatt térül meg. Erre nem tudok időpontot mondani, mert sok mindentől függ, de azoknak tudom ajánlani, akik elegendő tőkével rendelkeznek, hogy bankhitel nélkül is befektessenek ingatlanjukba.
Az elszabadult gázáraknál sokkal stabilabb a villamos energia ára, ugyanakkor hatékonyság szempontjából ez a legkifizetődőbb fűtési rendszer” – érvel az energetikai szakember. A villamosenergia-alapú fűtésre Európa-szerte egyre nagyobb az igény, a fűtéstechnika terén fejlesztő nagy világcégek ezekre a kihívásokra igyekeznek gyors válaszokat adni. A szarvasi szakemberek tapasztalatai azt erősítik, hogy egyre többen gondolkodnak az átállásban. Amely, ha ma túl drágának is tűnik, a robbanásszerűen növekvő gázárak vagy éppen a földgázhiány fényében észszerű megoldást jelenthet.
Az irodaház esti megvilágításban
Fotó: Gree Magyarország
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!