
Fotó: Gábos Albin
A tavalyi utolsó negyedévben a nyugdíjasok átlaglétszáma 5,123 millió főt számlált, kétezerrel kevesebbet, mint az előző negyedévben, az átlagnyugdíj 1636 lej volt, ami 8,7 százalékos emelkedést jelent a harmadik negyedévhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adatsorából.
2021. március 16., 11:432021. március 16., 11:43
Az állami nyugdíjrendszerhez tartozó nyugdíjasok megközelítőleg 4,679 millióan voltak, négyezerrel többen, mint az előző negyedévben.
2020 utolsó három hónapjában az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1590 lej volt. A nettó nyugdíj (korhatáros nyugdíjba vonulás és teljes járulékfizetési idő mellett) átlagértéke és a nettó átlagfizetés közötti arány 54,2% volt (az előző negyedévben 51,9%).
Az átlagnyugdíj és a társadalombiztosítási rendszer átlagnyugdíja is 15,9%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához mérten. 2020 harmadik trimeszteréhez mérten ez a növekedés 8,7, illetve 9,4%-os volt.
Az INS adatai értelmében 2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest kétezerrel csökkent a nyugdíjasok száma, az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek száma viszont négyezerrel nőtt.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek a romániai nyugdíjasok összlétszámának 99,98%-át tették ki 2020 utolsó negyedévében, közülük 91,4% tartozik az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez.
Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek és az alkalmazottak aránya 9 a 10-hez volt országos szinten, azonban területi leosztásban nagy különbségeket kapunk. Így például Ilfov megyében 4 nyugdíjas jutott 10 alkalmazottra, de Teleorman megyében már 16 jutott 10 alkalmazottra, Giurgiu és Vaslui megyében 15 a 10-hez az arány, Botoşani megyében pedig 14 a 10-hez.
Jelentős különbségek voltak az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj értékét illetően is: míg Botoşani megyében 1262 lej, Giurgiu megyében 1272 lej, Vrancea megyében 1292 lej volt, addig Hunyad megyében 2110 lejre, Bukarestben 2008 lejre, Brassó megyében 1883 lejre rúgott az értéke.
Az állam által biztosított minimális alapjövedelemben összesen 947.700 személy részesült a tavalyi év utolsó negyedében, mutat még rá a statisztikai intézet.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!