Újabb tarifacsökkentésre kívánja késztetni a mobiltelefon-szolgáltatókat Viviane Reding, az Európai Unió távközlési biztosa. A tavalyi, jelentõs barangolásidíj-csökkentés után most az Unión belül elküldött rövid szöveges üzenetek tarifáját kívánja 5 eurócentben maximálni, és csökkenteni a mobil internetezés tarifáit. Reding egy korábbi ajánlása nyomán a szolgáltatóknak július elsejéig lehetõségük nyílt arra, hogy önszántukból csökkentsék a közösség egy másik tagállamába küldött sms-ek és az adatátvitel díját, ám mivel ez nem valósult meg kielégítõ mértékben, a biztos most egy olyan uniós direktíva kidolgozását vetette fel, amely már kötelezné a szolgáltatókat a tarifacsökkentésre.
„A szolgáltatóknak alkalmuk volt önszántukból díjat csökkenteni, de ez nem járt látványos eredménnyel. Az sms-ek roamingdíja 29 eurócentrõl 28-ra csökkent, ami az ágazat önszabályozó képességének gyengeségét jelzi. Ennek nyomán kénytelen leszek az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal közösen kidolgozni egy, a díjak csökkentését elõirányzó határozatot” – mutatott rá Reding, hozzátéve, a dán távközlési miniszter már ki is dolgozott egy tervezetet, amely a közösségen belüli sms-ek díjszabását öt eurócentben maximálná. „Érdekes ötlet” – kommentálta a kezdeményezést a biztos.
Mint kifejtette, akárcsak a roamingdíj-csökkentés esetén, várhatóan ezúttal is le kell küzdeni a szolgáltatók ellenállását, akik képesek valóságos „cunamit” elõidézni az ilyen kezdeményezésekkel szemben. „Hosszú idõn keresztül figyelmeztettem a szolgáltatókat, hogy ne alkalmazzanak irreálisan magas barangolási díjakat. Négy évig semmilyen reakciót nem tapasztaltam. Az ilyen esetekben lépni kell, és a viharban is talpon kell maradni. Az európai szolgáltatók közösen léptek föl ellenem, valóságos cunamit éltem át” – emlékeztetett az uniós biztos.
Viviane Reding új kezdeményezésével kapcsolatosan az ágazat szabályozásával foglalkozó európai intézmények jelezték: az sms-díjak csökkentése érdekében valóban szükséges a beavatkozás, ám az adatátvitel esetében további vizsgálatok szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok