A rendelettervezet egységes tarifa bevezetését írja elő. A tárcsázott hívások díjszabása a rendelet életbelépésének első évében nem haladhatja meg a 0,49 eurót percenként (+ áfa). Ez a percdíj a következő két évben 0,46, illetve 0,43 euróra csökken. Fogadott hívások esetében a rendelet percenként 0,24 eurós (+ áfa) díjszabást engedélyez az első évben, majd az azt követő két évben 0,22, illetve 0,19 euróra módosul. Az Európai Parlament várhatóan május végén szavaz a tervezetről, az Európai Unió Tanácsa június 7-i, luxemburgi találkozóján hagyja jóvá. A roamingrendelet akkor lép érvénybe, amikor az Európai Unió hivatalos közlönyében megjelenik.
A rendelet kötelezi a szolgáltatókat, hogy a megjelenéstől számítva egy hónapon belül tájékoztassák ügyfeleiket az új tarifákról. A fogyasztóknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válasszanak a régi és új díjszabások között, ha nem jelzik döntésüket, automatikusan az új tarifa lép érvénybe. A nagybani díjszabás a rendelet megjelenését követő két hónapon belül érvényessé válik. Mint arról beszámoltunk, a roamingdíjak csökkentésének ügye heves felzúdulást váltott ki a két idén csatlakozott tagállamban, Ekaterina Batzeli görög EP-képviselő ugyanis azt javasolta, hogy Romániát és Bulgáriát két évre zárják ki a tarifacsökkentésből, mivel ebben a két országban még nem kellőképpen fejlett a mobilkommunikáció. A bizottság azonban elvetette ezt a javaslatot. A roamingdíjak egyébként tekintélyes összeget jelentenek, 2005-ös adatok szerint az Unió tagországaiban összesen 8,53 milliárd eurós bevételt könyvelhettek el a szolgáltatók a barangolási díjakból. Ez a teljes bevétel 5,7 százalékát jelentette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok