2013. március 12., 14:412013. március 12., 14:41
„A kormány már tárgyal az illetékek lehetséges csökkentéséről. Egyúttal egy olyan intézkedés-csomagot is tervezünk, amely mind a hazai, mind a külföldi befektetéseket segítené” – magyarázta a tárcavezető. Mint mondta, mindezek egyelőre csak ötlet szintjén léteznek, a kormány prioritása jelenleg, hogy az év második felében elősegítse a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékkal való növelését. A kormány még 2010 nyarán döntött az általános forgalmi adó 19-ről 24 százalékra való növeléséről, a megemelt illeték pedig azóta érvényben van.
A hatóságok legutóbb 1,5 százalékos GDP-növekedést becsültek 2013-ra, korábbi előrejelzéseik szerint azonban ennél jóval nagyobb, 2,5 százalékos emelkedésre számítottak. Hasonló eredményeket vetített előre az Európai Bizottság (EB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amely 1,6 százalékos gazdasági növekedésben bízik ebben az évben. Jövő évben ugyanakkor a jelenlegi becslések szerint 2,5 százalékos emelkedés várható. A GDP ezzel szemben tavaly mindössze 0,3 százalékkal növekedett. Szakemberek szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb elősegítője a lakosság fogyasztói erejének erősödése lesz. Victor Ponta miniszterelnök tavaly októberben úgy nyilatkozott: az áfát a továbbiakban fokozatosan kell majd visszacsökkenteni, hogy 2016-ra ismét elérje a 20 százalékot. A kormányfő egyébként hétvégén arról is beszélt, hogy a kormány a gyümölcsök, zöldségek és hústermékek esetében is csökkentené az általános forgalmi adót, ha a kenyér esetében tervezett adócsökkentés sikeresnek bizonyul. Mint ismeretes, a kabinet júliustól kísérleti jelleggel a jelenlegi 24-ről 9 százalékra mérsékli a kenyér előállításához szükséges teljes lánc esetében az áfát. A kormány az adócsalást szorítaná vissza az intézkedéssel, amely az elmúlt években ijesztő méreteket öltött a malom- és sütőiparban.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.