
2010. december 07., 07:552010. december 07., 07:55
Vasárnap este ugyanis a koalíciós pártok képviselőinek sikerült abban megállapodniuk, hogy kétéves marad a gyermeknevelési szabadság időtartama, a tegnapi ülésükön már nem hoztak semmilyen konkrét döntést.
A találkozón részt vett Traian Băsescu államfő is, aki egyes források szerint amellett foglalt állást, hogy csökkenteni kell a kismamák szabadságának időtartamát, mivel a költségvetés nem bírja meg, hogy két éven át folyósítsák számukra a segélyt. Az ülést követően a pártok közötti egyeztetés vette kezdetét, majd 19 órakor összeült a kormány. Akkor még három forgatókönyv létezett. Az egyik szerint maradt volna minden a régiben, de végül a kormány úgy tűnik – minimális módosításokkal ugyan – a munkaügyi minisztérium már korábban bemutatott javaslatát támogatta.
A harmadik forgatókönyvvel az RMDSZ rukkolt elő. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter a konzultációkat követően leszögezte: a szövetség semmiképp sem támogatja a kétéves szabadság csökkentését, esetleg a segély maximális összegének a csökkentésébe mennek bele, ha már megtakarításokra van szükség. Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor leszögezte, alakulata abba sem menne bele, hogy a jogszabály visszamenőlegesen is hatályos legyen, azaz a már kifizetés alatt álló segélyek összege csökkenjen.
„Az anya közelsége, jelenléte pozitív hatással van a háromévesnél fiatalabb gyerekek egészségére, intelligenciájára, kötődési mintázatára, szociális érettségére. Ebből az következik/következne, hogy a gyermek egészséges fejlődése szempontjából az ideális az, ha hároméves koráig az anya mellett marad” – jelentette ki a Krónika kérdésére Deme Ilona Julianna pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület munkatársa, aki szerint azonban ezzel az egy mondattal mégsem lehet ezt a kérdést lezárni, eldönteni. „Egy egész sor szempontot figyelembe kell ugyanis venni.
Például meg kell nézni, hogy azért akar-e visszamenni dolgozni a kismama, mert muszáj, vagy mert erős benne a hivatástudat, vagy azt, hogy nehezen vagy könnyen viseli az anyuka azt, hogy otthon kell maradnia a gyermekkel, egyedülálló szülő-e, vagy sem, az apuka is sokat van a gyerekkel, vagy reggeltől estig dolgozik, számíthatnak-e a szülők a rokonok, barátok, azaz egy külső személy segítségére, van-e lehetőség jó bölcsődébe íratni a gyereket, mennyire fejlett érzelmileg, értelmileg a gyermek” – sorolta a különböző szempontokat a szakember.
Hozzátette: mindezeket figyelembe véve nem mondható ki tehát, hogy a jó szülő az, aki a gyerek hároméves koráig otthon marad a gyerekkel, és a rossz az, aki a gyerek egyéves korában vagy még hamarabb visszamegy dolgozni. Deme Ilona Julianna szerint ugyanakkor az is sok kismamának okoz gondot, hogy a jelenlegi törvény szerint két év után vissza kell térnie dolgozni, miközben az óvodák csak hároméves koruktól fogadják a gyerekeket, bölcsőde meg igen kevés van, s a bébiszitter sem mindenki számára megfizethető. Mint emlékeztetett, Kolozsváron például nincs is magyar állami bölcsőde.
„A másik nagy probléma, amivel a romániai anyáknak számolniuk kell, hogy nincs hagyománya/kultúrája a gyermekbarát, családbarát állásoknak. Nehéz részmunkaidős állást találni, arról nem is beszélve, hogy ha esetleg mégis találna, nem tudnak belőle megélni” – hívta fel a figyelmet a továbbiakban a szakember. Hozzátette: eközben évente 21 nap szabadságot vehet ki egy átlagos munkás, míg az iskolai szünidő ennél jóval több, és akkor még nem is vettük figyelembe azt, hogy évente jó pár alkalommal egy átlagos, egészséges gyermek megbetegszik.
„Ezekre a problémákra nehéz a szülőnek olyan megoldást találni, ami neki is, a munkaadónak is, a gyermeknek is megfelel. S amíg ezekre a nagyon fontos problémákra nincs megoldás, addig egyszerűen képtelenségnek tartom törvénybe iktatni a gyermeknevelési időszak csökkentését” – summázott az Életfa Családsegítő Egyesület munkatársa. Mint elmondta, éppen ezért szerveznek szerdán tiltakozó megmozdulást Kolozsváron. A kismamák 11 órakor gyülekeznek majd a Főtéren.
Hasonlóképpen tiltakozó akciót szerveznek a Csíki anyák levelezőlista tagjai, akik szintén szerdán 11 órakor gyűlnek össze a csíkszeredai prefektúra épülete előtt.
„A megmozdulás alig fog különbözni a szokásos délelőtti sétáinktól, nem viszünk magunkkal táblákat, nem fogunk kiáltványokat skandálni, mindössze szokatlanul nagy csoportban gyűlünk össze. A felvonulás békés lesz, egyrészt mert nem egyik vagy másik párt vagy politikus megbuktatása a célunk, másrészt mert ezzel is szeretnénk kihangsúlyozni, hogy kisgyermekes anyaként nincsenek hatékonyabb eszközeink véleményünk érvényesítésére.
Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk elgondolkodtatni és jobb belátásra téríteni a döntéshozó szerveket: a gyereknevelési szabadság és/vagy támogatás csökkentése azzal járna, hogy szoptatott gyermekeinket idő előtt kellene elválasztanunk, ami az anya-gyermek kötődésben visszafordíthatatlan szakadást okoz, jó bölcsődehálózat hiányában pedig kisgyermekeinket nem volna kire hagynunk, anyagi helyzetünk pedig nem engedi meg a szakképzett személyek foglalkoztatását” – áll lapunkhoz eljuttatott közleményükben. Ugyanakkor a kismamák leszögezik, egy ilyen intézkedés hoszszú távon egyértelműen a gyermekvállalási kedv csökkenését idézi elő.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.