_100809.jpg)
Fotó: Gozner Gertrud
Ugyanakkor idénre a költségvetés 500 millió eurót (mintegy 2,1 milliárd lej) irányzott elő az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadására, miközben ez az összeg alig lett volna elég a gyógyszertárak, illetve az orvosságbeszállítók felé a tavalyi év folyamán felhalmozott adósságok törlesztésére. „Az egészségügy már tavaly csődközeli állapotba került. Mi már 2009-ben elkezdtük kongatni a vészharangot” – emlékeztet Cezar Irimia, a Krónikus Betegek Országos Szervezetének elnöke. Eközben Vasile Astărăstoaie, az országos orvoskamara elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a költségvetés nem a prioritásokon, hanem az érdekeken alapszik, nem lehet elkerülni a csődöt. „A költségvetés-kiegészítés sem lesz képes másra, mint egyes adósságok törlesztésére, nem fog azonban lehetőséget teremteni a rendszer megfelelő működéséhez” – szögezi le a szakember.
Cseke Attila egészségügyi miniszter egyébként már az év elején felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügynek idénre kiutalt pénzösszeg alig az első fél év kiadásaira lesz elegendő, s már akkor leszögezte, hogy mindenképp költségvetés-kiegészítésre lesz szükség. A tárcavezetőt arról szerettük volna megkérdezni, hogy mekkora esélyt lát a szükséges pénzösszegek előteremtésére, azonban lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
A 10 százalékos tartalékalap mielőbbi feloldására és költségvetés-kiegészítésre vár a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár is. Forró Béla, az intézmény vezetője a Krónikának elmondta, a megyei egészségbiztosítási pénztár a háromszéki patikák által benyújtott júniusi számlákat már nem tudta rendezni, mivel ezeknek mindössze a 12 százalékára volt fedezet. Mint részletezte, eddig csupán a tavaly novemberi ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékének 60 százalékát fizették ki a patikáknak, vagyis több mint nyolc hónapos elmaradást halmoztak fel.
Nagy András, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke eközben arról beszélt lapunknak, hogy az érvényben levő keretszerződés 210 napos, vagyis hét hónapos fizetési haladékot enged meg a biztosítási pénztárnak, de már ezt is jócskán túllépték. A gyógyszerészek ezért azt követelik, hogy azonnali hatállyal oldják fel a 10 százalékos tartalékalapot, hogy legalább papíron legyen fedezet a támogatott gyógyszerek kiadására. A tartalékalap ugyanis szeptember elsejéig fedezi az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékét. „Ha addig sem lesz költségvetés-kiegészítés, a gyógyszertár-tulajdonosok kénytelenek lesznek felfüggeszteni a kedvezményes árú orvosságok kiadását” – hangsúlyozta Nagy András, aki szerint a kialakult helyzet miatt országszerte már 400 gyógyszertár bezárt, míg 1700 fizetésképtelenné vált.
Maros megyében már el is fogyott az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kifizetésére előirányzott pénzösszeg – mutat rá a gyógyszerforgalmazóknak elküldött közleményben a megyei egészségbiztosítási pénztár. Az intézmény illetékesei azonban leszögezik, mindent megtesznek, hogy elérjék a 2010-es keretösszegek kiegészítését.
Az Arad megyei gyógyszertárak eközben 2009 októberétől nem kaptak pénzt az egészségbiztosítási pénztártól, pedig több mint hatmillió eurót kell visszaszerezniük, ami miatt nehézségeik vannak a gyógyszerkészletek biztosításában. Minderről Ionel Ciupe, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei elnöke számolt be, akit – mint mondta – a gyógyszerészek kerestek meg panaszukkal. „A gazdasági válság súlyosan érinti az egészségügyi rendszert, és veszélyezteti a betegek életét. Vannak ugyanis orvosságok, amelyeket már nem lehet megtalálni a gyógyszertárakban, vagy nem adják ki a kedvezményes receptekre, mert az egészségbiztosítási pénztár 2009 októberétől egyetlen lejt sem adott a gyógyszerészeknek” – részletezte Ciupe. Gheorghe Domşa, a pénztár igazgatója megerősítette a politikus állítását, majd közölte, egyszerűen nincs pénz a számlák kifizetésére. „Augusztus vége felé számítunk költségvetés-kiigazításra, és csak azt követően tudjuk törleszteni a gyógyszertárak felé felhalmozott tartozások egy részét” – mondta Domşa.
„Lemaradásaink vannak ugyan, de azt még nem mondanám, hogy kifizetési problémákkal küszködnénk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója. Mint elmondta, az egészségügyi alapellátás zavartalan finanszírozására 15-16 millió lejes keretösszegre lenne szükség, azonban az elmúlt két-három hónapban 74–87 százalékos lefedettséggel működtek. Ennek tudható be, hogy noha a gyógyszertárak, patikák felé féléves kifizetési határidővel dolgoznak, tavaly novemberig sikerült átutalni az ártámogatott gyógyszerekre az összeget. De – mint megtudtuk – csak abban az ütemben tudnak törleszteni a kórházak, gyógyszertárak, háziorvosi rendelők irányába, ahogy az országos pénztár folyósítja a megyének szánt összegeket.
Hargita megyében egyébként a 15-16 millió lejes keretösszegből 9 millió öt – a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a gyergyótölgyesi – kórház működtetéséhez szükséges; 3 millió lej a biztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló gyógyszertárakhoz kerül; 1,5 millió a háziorvosi rendelőknek; 1,5 millió a mentőszolgálatnak; a fennmaradó összeg pedig arányosan megoszlik a szakorvosi rendelők, laboratóriumok és a 40 szerződéses viszonyban álló fogorvosi rendelő között.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.