_100809.jpg)
Fotó: Gozner Gertrud
Ugyanakkor idénre a költségvetés 500 millió eurót (mintegy 2,1 milliárd lej) irányzott elő az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadására, miközben ez az összeg alig lett volna elég a gyógyszertárak, illetve az orvosságbeszállítók felé a tavalyi év folyamán felhalmozott adósságok törlesztésére. „Az egészségügy már tavaly csődközeli állapotba került. Mi már 2009-ben elkezdtük kongatni a vészharangot” – emlékeztet Cezar Irimia, a Krónikus Betegek Országos Szervezetének elnöke. Eközben Vasile Astărăstoaie, az országos orvoskamara elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a költségvetés nem a prioritásokon, hanem az érdekeken alapszik, nem lehet elkerülni a csődöt. „A költségvetés-kiegészítés sem lesz képes másra, mint egyes adósságok törlesztésére, nem fog azonban lehetőséget teremteni a rendszer megfelelő működéséhez” – szögezi le a szakember.
Cseke Attila egészségügyi miniszter egyébként már az év elején felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügynek idénre kiutalt pénzösszeg alig az első fél év kiadásaira lesz elegendő, s már akkor leszögezte, hogy mindenképp költségvetés-kiegészítésre lesz szükség. A tárcavezetőt arról szerettük volna megkérdezni, hogy mekkora esélyt lát a szükséges pénzösszegek előteremtésére, azonban lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
A 10 százalékos tartalékalap mielőbbi feloldására és költségvetés-kiegészítésre vár a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár is. Forró Béla, az intézmény vezetője a Krónikának elmondta, a megyei egészségbiztosítási pénztár a háromszéki patikák által benyújtott júniusi számlákat már nem tudta rendezni, mivel ezeknek mindössze a 12 százalékára volt fedezet. Mint részletezte, eddig csupán a tavaly novemberi ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékének 60 százalékát fizették ki a patikáknak, vagyis több mint nyolc hónapos elmaradást halmoztak fel.
Nagy András, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke eközben arról beszélt lapunknak, hogy az érvényben levő keretszerződés 210 napos, vagyis hét hónapos fizetési haladékot enged meg a biztosítási pénztárnak, de már ezt is jócskán túllépték. A gyógyszerészek ezért azt követelik, hogy azonnali hatállyal oldják fel a 10 százalékos tartalékalapot, hogy legalább papíron legyen fedezet a támogatott gyógyszerek kiadására. A tartalékalap ugyanis szeptember elsejéig fedezi az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékét. „Ha addig sem lesz költségvetés-kiegészítés, a gyógyszertár-tulajdonosok kénytelenek lesznek felfüggeszteni a kedvezményes árú orvosságok kiadását” – hangsúlyozta Nagy András, aki szerint a kialakult helyzet miatt országszerte már 400 gyógyszertár bezárt, míg 1700 fizetésképtelenné vált.
Maros megyében már el is fogyott az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kifizetésére előirányzott pénzösszeg – mutat rá a gyógyszerforgalmazóknak elküldött közleményben a megyei egészségbiztosítási pénztár. Az intézmény illetékesei azonban leszögezik, mindent megtesznek, hogy elérjék a 2010-es keretösszegek kiegészítését.
Az Arad megyei gyógyszertárak eközben 2009 októberétől nem kaptak pénzt az egészségbiztosítási pénztártól, pedig több mint hatmillió eurót kell visszaszerezniük, ami miatt nehézségeik vannak a gyógyszerkészletek biztosításában. Minderről Ionel Ciupe, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei elnöke számolt be, akit – mint mondta – a gyógyszerészek kerestek meg panaszukkal. „A gazdasági válság súlyosan érinti az egészségügyi rendszert, és veszélyezteti a betegek életét. Vannak ugyanis orvosságok, amelyeket már nem lehet megtalálni a gyógyszertárakban, vagy nem adják ki a kedvezményes receptekre, mert az egészségbiztosítási pénztár 2009 októberétől egyetlen lejt sem adott a gyógyszerészeknek” – részletezte Ciupe. Gheorghe Domşa, a pénztár igazgatója megerősítette a politikus állítását, majd közölte, egyszerűen nincs pénz a számlák kifizetésére. „Augusztus vége felé számítunk költségvetés-kiigazításra, és csak azt követően tudjuk törleszteni a gyógyszertárak felé felhalmozott tartozások egy részét” – mondta Domşa.
„Lemaradásaink vannak ugyan, de azt még nem mondanám, hogy kifizetési problémákkal küszködnénk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója. Mint elmondta, az egészségügyi alapellátás zavartalan finanszírozására 15-16 millió lejes keretösszegre lenne szükség, azonban az elmúlt két-három hónapban 74–87 százalékos lefedettséggel működtek. Ennek tudható be, hogy noha a gyógyszertárak, patikák felé féléves kifizetési határidővel dolgoznak, tavaly novemberig sikerült átutalni az ártámogatott gyógyszerekre az összeget. De – mint megtudtuk – csak abban az ütemben tudnak törleszteni a kórházak, gyógyszertárak, háziorvosi rendelők irányába, ahogy az országos pénztár folyósítja a megyének szánt összegeket.
Hargita megyében egyébként a 15-16 millió lejes keretösszegből 9 millió öt – a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a gyergyótölgyesi – kórház működtetéséhez szükséges; 3 millió lej a biztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló gyógyszertárakhoz kerül; 1,5 millió a háziorvosi rendelőknek; 1,5 millió a mentőszolgálatnak; a fennmaradó összeg pedig arányosan megoszlik a szakorvosi rendelők, laboratóriumok és a 40 szerződéses viszonyban álló fogorvosi rendelő között.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.