_100809.jpg)
Fotó: Gozner Gertrud
Ugyanakkor idénre a költségvetés 500 millió eurót (mintegy 2,1 milliárd lej) irányzott elő az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadására, miközben ez az összeg alig lett volna elég a gyógyszertárak, illetve az orvosságbeszállítók felé a tavalyi év folyamán felhalmozott adósságok törlesztésére. „Az egészségügy már tavaly csődközeli állapotba került. Mi már 2009-ben elkezdtük kongatni a vészharangot” – emlékeztet Cezar Irimia, a Krónikus Betegek Országos Szervezetének elnöke. Eközben Vasile Astărăstoaie, az országos orvoskamara elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a költségvetés nem a prioritásokon, hanem az érdekeken alapszik, nem lehet elkerülni a csődöt. „A költségvetés-kiegészítés sem lesz képes másra, mint egyes adósságok törlesztésére, nem fog azonban lehetőséget teremteni a rendszer megfelelő működéséhez” – szögezi le a szakember.
Cseke Attila egészségügyi miniszter egyébként már az év elején felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügynek idénre kiutalt pénzösszeg alig az első fél év kiadásaira lesz elegendő, s már akkor leszögezte, hogy mindenképp költségvetés-kiegészítésre lesz szükség. A tárcavezetőt arról szerettük volna megkérdezni, hogy mekkora esélyt lát a szükséges pénzösszegek előteremtésére, azonban lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
A 10 százalékos tartalékalap mielőbbi feloldására és költségvetés-kiegészítésre vár a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár is. Forró Béla, az intézmény vezetője a Krónikának elmondta, a megyei egészségbiztosítási pénztár a háromszéki patikák által benyújtott júniusi számlákat már nem tudta rendezni, mivel ezeknek mindössze a 12 százalékára volt fedezet. Mint részletezte, eddig csupán a tavaly novemberi ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékének 60 százalékát fizették ki a patikáknak, vagyis több mint nyolc hónapos elmaradást halmoztak fel.
Nagy András, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke eközben arról beszélt lapunknak, hogy az érvényben levő keretszerződés 210 napos, vagyis hét hónapos fizetési haladékot enged meg a biztosítási pénztárnak, de már ezt is jócskán túllépték. A gyógyszerészek ezért azt követelik, hogy azonnali hatállyal oldják fel a 10 százalékos tartalékalapot, hogy legalább papíron legyen fedezet a támogatott gyógyszerek kiadására. A tartalékalap ugyanis szeptember elsejéig fedezi az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ellenértékét. „Ha addig sem lesz költségvetés-kiegészítés, a gyógyszertár-tulajdonosok kénytelenek lesznek felfüggeszteni a kedvezményes árú orvosságok kiadását” – hangsúlyozta Nagy András, aki szerint a kialakult helyzet miatt országszerte már 400 gyógyszertár bezárt, míg 1700 fizetésképtelenné vált.
Maros megyében már el is fogyott az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kifizetésére előirányzott pénzösszeg – mutat rá a gyógyszerforgalmazóknak elküldött közleményben a megyei egészségbiztosítási pénztár. Az intézmény illetékesei azonban leszögezik, mindent megtesznek, hogy elérjék a 2010-es keretösszegek kiegészítését.
Az Arad megyei gyógyszertárak eközben 2009 októberétől nem kaptak pénzt az egészségbiztosítási pénztártól, pedig több mint hatmillió eurót kell visszaszerezniük, ami miatt nehézségeik vannak a gyógyszerkészletek biztosításában. Minderről Ionel Ciupe, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei elnöke számolt be, akit – mint mondta – a gyógyszerészek kerestek meg panaszukkal. „A gazdasági válság súlyosan érinti az egészségügyi rendszert, és veszélyezteti a betegek életét. Vannak ugyanis orvosságok, amelyeket már nem lehet megtalálni a gyógyszertárakban, vagy nem adják ki a kedvezményes receptekre, mert az egészségbiztosítási pénztár 2009 októberétől egyetlen lejt sem adott a gyógyszerészeknek” – részletezte Ciupe. Gheorghe Domşa, a pénztár igazgatója megerősítette a politikus állítását, majd közölte, egyszerűen nincs pénz a számlák kifizetésére. „Augusztus vége felé számítunk költségvetés-kiigazításra, és csak azt követően tudjuk törleszteni a gyógyszertárak felé felhalmozott tartozások egy részét” – mondta Domşa.
„Lemaradásaink vannak ugyan, de azt még nem mondanám, hogy kifizetési problémákkal küszködnénk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója. Mint elmondta, az egészségügyi alapellátás zavartalan finanszírozására 15-16 millió lejes keretösszegre lenne szükség, azonban az elmúlt két-három hónapban 74–87 százalékos lefedettséggel működtek. Ennek tudható be, hogy noha a gyógyszertárak, patikák felé féléves kifizetési határidővel dolgoznak, tavaly novemberig sikerült átutalni az ártámogatott gyógyszerekre az összeget. De – mint megtudtuk – csak abban az ütemben tudnak törleszteni a kórházak, gyógyszertárak, háziorvosi rendelők irányába, ahogy az országos pénztár folyósítja a megyének szánt összegeket.
Hargita megyében egyébként a 15-16 millió lejes keretösszegből 9 millió öt – a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a gyergyótölgyesi – kórház működtetéséhez szükséges; 3 millió lej a biztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló gyógyszertárakhoz kerül; 1,5 millió a háziorvosi rendelőknek; 1,5 millió a mentőszolgálatnak; a fennmaradó összeg pedig arányosan megoszlik a szakorvosi rendelők, laboratóriumok és a 40 szerződéses viszonyban álló fogorvosi rendelő között.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.