Fotó: Mediafax
2010. augusztus 06., 09:522010. augusztus 06., 09:52
Hozzátette: csak egy költségvetés-kiegészítés hozhat megoldást, ellenkező esetben nem fogják tudni kifizetni a munkanélküli-segélyeseket. A jelen helyzet úgy állhatott elő – részletezte Kelemen Tibor –, hogy az előzetes becslésekhez képest számottevően nőtt a munkanélküliek száma, ugyanakkor a munkanélküli-segélyen kívül az ügynökség fizeti a jogosultak egészségbiztosítását és társadalombiztosítását, illetve sok pénzbe kerül a segélyek kézbesítésének postai költsége is.
Az igazgató elmondta, jelenleg Kovászna megyében 10 624 munkanélkülit tartanak nyilván, közülük több mint négyezernek fizetnek segélyt. Számításaik szerint az ügynökség havonta átlag 2 millió lejt utal ki munkanélküli-segélyként, amelynek postai költsége 215 ezer lejre rúg. Kelemen arra is kitért, hogy meg szerették volna takarítani a postai költséget, és bankszámlára utalni a pénzt, ám ezt nem tudták kivitelezni, mivel a háromszéki falvakban nincsenek bankautomaták, így az érintettek csak a legközelebbi városban tudták volna felvenni a járandóságot. Most azonban mindenképp alkalmazniuk kell valamilyen takarékossági intézkedéseket, így a jövőben legalább a városokban élő munkanélkülieknek bankszámlára utalják a segélyt.
Kelemen arról is beszámolt, hogy a törvény szerint a munkanélküliségi alapból kellene fizetni három hónapig a fizetésképtelenné vált cégek dolgozóinak a bérét. A gazdasági válság miatt azonban egyre több a fizetésképtelen vállalkozás, így a háromszéki ügynökségen az erre a célra elkülönített alap teljesen kimerült. Ez esetben is a költségvetés-kiegészítésben reménykednek. Kovászna megyében egyébként májusban még 3743 aktív céget jegyeztek 45 164 munkakönyves alkalmazottal, de egyetlen hónap alatt 74 vállalkozás és 406 állás szűnt meg. Háromszék munkakönyves alkalmazottainak összfizetése ennek nyomán 500 ezer lejjel csökkent, ami azt jelenti, hogy elsősorban a legkevesebbet keresőket bocsátották el, hiszen a Kovászna megyei átlagfizetés nem változott, maradt az 1218 lejes szinten.
Szatmár megyében nem fenyegeti a munkanélkülieket a segély elmaradása – nyilatkozta a Krónikának Veronica Variu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetője. Hozzátette: a szatmári jogosultak számára az év végéig biztosítják a járandóság kifizetését. A megyében jelen pillanatban mintegy kilencezer munkanélküli személyt tartanak nyilván, közülük 5069-en jogosultak segélyre. „Az egyedüli változás az, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán valamennyi jogosultkategória esetén kénytelenek voltunk tizenöt százalékkal csökkenteni a juttatások összegét” – magyarázta Variu.
Ez az intézkedés azokra is vonatkozik, akik eddig a legalacsonyabb összegű segélyeket kapták. Megtudtuk, a segélyek összege a korábbi időszakban 300 és 1278 lej között változott, annak függvényében hogy pályakezdő fiatalról, vagy idősebb állástalanról van szó. Most mindannyiuknak tizenöt százalékkal kevesebb összegből kell havonta kijönniük. Ami a szeptemberre jósolt, az önkormányzati átszervezések miatt létrejövő tömeges elbocsátásokat illeti, Variu nem látja sötéten a helyzetet. „Egyelőre még nem tudni, hogy ez az intézkedés milyen mértékben növeli a munkanélküliek számát a megyében, mert csak most állítják össze a közintézmények az ezzel kapcsolatos dokumentációt” – fejtette ki az ügynökség képviselője, aki úgy véli, a kormányrendelet gyakorlatba ültetését követően a munkanélküliek nem ostromolják meg az ügynökséget.
A Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség sem küzd pénzügyi gondokkal – válaszolta lapunk kérdésére Ana Maria Chiciudean, a hivatal szóvivője. Hozzátette: napra pontosan tudják fizetni a segélyeket. Arra is kitért, hogy korábban akadt némi gondjuk a székhely fenntartási költségeinek kifizetése kapcsán, azonban mára már ezt a gondot is sikerült orvosolniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok