
A magánszemélyekre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárást az érintett állampolgár és a hitelezője is igényelheti a magáncsődre vonatkozó tervezet szerint, amelyet már csak a képviselőháznak kell elfogadnia – a kezdeményezés hatálybalépését a svájci frankos bankkölcsönnel rendelkezők megsegítése érdekében sürgetik a honatyák.
2015. január 20., 19:562015. január 20., 19:56
Az elképzelés szerint magáncsődöt azok a polgárok jelenthetnek be, akik nem rendelkeznek egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA), adósságuk pedig nem személyes kereskedelmi tevékenységből származik.
A fizetésképtelenségi eljárást az a bíróság tárgyalja, amelynek hatáskörébe az érintett lakóhelye tartozik. A tervezet szerint a magáncsődre vonatkozó igénylést azok a magánszemélyek nyújthatják be, akik a törlesztőrészlet befizetésének határideje után 30 nappal legalább két különböző kölcsönt nem tudnak leróni minimum két eltérő hitelezőnek.
Az érintettnek ismertetnie kell a tulajdonában lévő javakat, minden jellegű bevételét, illetve azokat a juttatásokat, amelyekre a következő öt évben számít. A dossziéban emellett szerepelnie kell minden olyan ingóságnak és ingatlannak, amelyet az elmúlt négy évben 1000 lejnél drágábban adott el a magánszemély, akinek egy tervet is be kell mutatnia azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzeli el tartozásai törlesztését.
A magáncsődbe jutott polgárok neve öt évig nyilvános. A projekt szerint a hitelező intézmény abban az esetben kérheti a magánszemély elleni fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezését, ha a tartozás meghaladja a 25 ezer lejt, illetve bizonyítani tudja, hogy az érintett nem tudja kifizetni adósságát.
Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban. A parlament elé tavaly júniusban benyújtott csődeljárási tervezetet decemberben egyhangúlag fogadta el a szenátus. A projektet jelenleg a képviselőház jogi és politikai gazdasági bizottsága tárgyalja.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!