
Fotó: Pixabay.com
Csőd szélére taszította a szatmári textiliparosokat a több mint egy éve tartó járványhelyzet. Az érintettekkel tárgyaló Nagy Szabolcs parlamenti képviselő szerint Szatmárnémeti még nem áll készen a textilipari cégek szervezett formába öntött együttműködésére, bár vannak példák működő kapcsolatokra. Közben a Német–Román Gazdasági Kamara segítségében is bíznak.
2021. április 01., 16:262021. április 01., 16:26
A tavalyi év megszorításai 30–60 százalékos bevételkiesést eredményeztek a textiliparosoknak. A korlátozások jelentős gondokat okoztak a vendéglátóiparnak, az úgynevezett HoReCa képviselőinek,
A cégvezetők mellett nagyjából 1400 alkalmazottat érint a rendkívül nehéz helyzet. Nagy Szabolcs parlamenti képviselő nemrég tárgyalóasztalhoz ült az ágazat képviselőivel, hogy közösen keressenek megoldást az égető problémákra.
„A kilátástalannak tűnő helyzet miatt több, textiliparban dolgozó személy munkahelyet és szakmát váltott. Nem tudjuk, az idei év mit hoz, még milyen szigorítások lépnek érvénybe a pandémia miatt, de igyekszünk megoldást találni.
– fogalmazott a Krónikának Nagy Szabolcs.
Szatmár megyében a textilipar nagy ismeretségnek örvend, termékeiket országos szinten elismerik. Évekig arról beszéltek, hogy a szakképzett munkaerő hiánya megnehezíti a gazdaság működését, viszont a jelenlegi helyzetben már a meglévő képesített munkásoknak sem tudják garantálni a jövőt az eddig „biztosnak hitt” cégeknél.
„A textilipar megmentése érdekében már januárban elkezdtük a megoldások keresését. Átnéztük a textilipari petíciócsomagot, átbeszéltük a segítségkérési igényeket és a gazdasági helyzetet. Sikerült összehozni egy találkozót az észak-nyugati Német–Román Gazdasági Kamarának egyik tagjával is – vázolta az RMDSZ politikusa. –
A találkozás alkalmával olyan lehetőség is felmerült, mint például a textilipari cégek termékpalettájának bővítése, vagyis olyan textilipari termékek gyártása, amelyet a nagy vállalatok felvevőpiacként Szatmár megyében tudnának hasznosítani. A megyében székelő cégek, helyi vállalkozások együttműködését szorgalmazták.
„Szatmárnémeti még nem áll készen a textilipari cégek szervezett formába öntött együttműködésére. Léteznek olyan ipartestületek, ahol »kész entitásként« állítják egymás mellé a textilipar embereit, egyfajta patronátusként az illető területen” – mutatott rá a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki szerint Szatmárnémetiben ez hiányzik, másképp működik.
Mindenféle technikai eszközöket használnak, WhatsApp-csoportokban, közös gyűléseken keresztül kommunikálnak. Én jelenleg 15 ilyen szatmári cégről tudok, amelyeknek ez sikerült” – ismertette Nagy Szabolcs.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
szóljon hozzá!