
Fotó: Pixabay.com
Csőd szélére taszította a szatmári textiliparosokat a több mint egy éve tartó járványhelyzet. Az érintettekkel tárgyaló Nagy Szabolcs parlamenti képviselő szerint Szatmárnémeti még nem áll készen a textilipari cégek szervezett formába öntött együttműködésére, bár vannak példák működő kapcsolatokra. Közben a Német–Román Gazdasági Kamara segítségében is bíznak.
2021. április 01., 16:262021. április 01., 16:26
A tavalyi év megszorításai 30–60 százalékos bevételkiesést eredményeztek a textiliparosoknak. A korlátozások jelentős gondokat okoztak a vendéglátóiparnak, az úgynevezett HoReCa képviselőinek,
A cégvezetők mellett nagyjából 1400 alkalmazottat érint a rendkívül nehéz helyzet. Nagy Szabolcs parlamenti képviselő nemrég tárgyalóasztalhoz ült az ágazat képviselőivel, hogy közösen keressenek megoldást az égető problémákra.
„A kilátástalannak tűnő helyzet miatt több, textiliparban dolgozó személy munkahelyet és szakmát váltott. Nem tudjuk, az idei év mit hoz, még milyen szigorítások lépnek érvénybe a pandémia miatt, de igyekszünk megoldást találni.
– fogalmazott a Krónikának Nagy Szabolcs.
Szatmár megyében a textilipar nagy ismeretségnek örvend, termékeiket országos szinten elismerik. Évekig arról beszéltek, hogy a szakképzett munkaerő hiánya megnehezíti a gazdaság működését, viszont a jelenlegi helyzetben már a meglévő képesített munkásoknak sem tudják garantálni a jövőt az eddig „biztosnak hitt” cégeknél.
„A textilipar megmentése érdekében már januárban elkezdtük a megoldások keresését. Átnéztük a textilipari petíciócsomagot, átbeszéltük a segítségkérési igényeket és a gazdasági helyzetet. Sikerült összehozni egy találkozót az észak-nyugati Német–Román Gazdasági Kamarának egyik tagjával is – vázolta az RMDSZ politikusa. –
A találkozás alkalmával olyan lehetőség is felmerült, mint például a textilipari cégek termékpalettájának bővítése, vagyis olyan textilipari termékek gyártása, amelyet a nagy vállalatok felvevőpiacként Szatmár megyében tudnának hasznosítani. A megyében székelő cégek, helyi vállalkozások együttműködését szorgalmazták.
„Szatmárnémeti még nem áll készen a textilipari cégek szervezett formába öntött együttműködésére. Léteznek olyan ipartestületek, ahol »kész entitásként« állítják egymás mellé a textilipar embereit, egyfajta patronátusként az illető területen” – mutatott rá a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki szerint Szatmárnémetiben ez hiányzik, másképp működik.
Mindenféle technikai eszközöket használnak, WhatsApp-csoportokban, közös gyűléseken keresztül kommunikálnak. Én jelenleg 15 ilyen szatmári cégről tudok, amelyeknek ez sikerült” – ismertette Nagy Szabolcs.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!