Az elmúlt évtized leggyengébb évének bizonyult 2016 az infrastruktúrafejlesztés szempontjából Romániában, ahol tavaly egyetlen kilométer új autópálya-szakaszt sem adtak át a forgalomnak. Sőt a korábbi évhez hasonlóan visszalépés történt a sztrádaépítés terén, mivel a román állam újabb szakaszon volt kénytelen felbontani a szerződést a kivitelezővel.
2017. január 05., 12:342017. január 05., 12:34
Nincsenek sikertörténetek
Jelenleg 753 kilométer hosszú az autópálya-hálózat az országban, amely e téren sereghajtónak számít az Európai Unió tagállamai között. (Megjegyzendő, hogy több mint tízezer kilométernyi megyei és községi szakasz még mindig aszfaltozatlan földút.) Miközben 1997 és 2008 között 262 kilométernyi sztrádaszakaszt adtak át a forgalomnak, az azóta eltelt nyolc év sem bizonyult sikertörténetnek, sőt ez az időszak rendkívül hektikusnak bizonyult. 2010-ben például mindössze 27, 2015-ben 24 kilométer új autópálya épült, és kiemelkedőnek számít a 2012-es év 127, valamint a 2013-as 108 kilométer új szakasz átadásával.
Pedig ígéretekben és látványos tervekben egyetlen bukaresti kormány sem szűkölködött. A két évvel ezelőtt elfogadott általános közlekedési fejlesztési terv például még azt vetítette előre, hogy 2020-ig 1800 kilométer sztrádával bővül a Romániát átszelő hálózat, aztán a módosított változat már csak 600 kilométer autópályát és 2200 kilométer gyorsforgalmi utat ígért 2030-ig. A most leköszönő szakértői kormány mesterterve már „csak\" arra szorítkozik, hogy az országnak 2018-ban 1000 kilométernyi autópályája lesz, viszont az elmúlt évek ütemének ismeretében ez a vállalás is irreálisnak tűnik.
Csonka sztrádák
A páneurópai folyosók hazai szakaszai közül jelenleg mindössze a Bukarestet Konstancával összekötő A2-es jelzésű, 211 kilométeres rész nevezhető teljesnek. Ha valaki a 2015-ben átadott Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelőn lép be Romániába, megállás nélkül Lugosig utazhat az A1-es jelzésű dél-erdélyi sztrádán. A bánsági várost Dévával összekötő, száz kilométeres szakaszból 17 kilométer 2016 végére elkészült ugyan, ám a romániai közútkezelő társaság bürokratikus akadályok miatt nem engedélyezte az átadását. A dél-erdélyi sztrádán a Déva és Nagyszeben közötti 115 kilométeres részen folytatható az út, innen azonban a Déli-Kárpátokat már nem szeli át sztráda, ennek a terve ugyanis még el sem készült. Egyébként 2016-ban sikerült kijavítani azt a 22 kilométeres, Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszt, amely előző évben a csapnivaló kivitelezés és a talajvíz miatt megsüllyedt, és emiatt újjáépítésre szorult.
Nem sokkal fényesebb a helyzet az eredetileg 415 kilométeresre tervezett, Nagyváradot Brassóval összekötő észak-erdélyi sztrádán, amelyből eddig mindössze 50 kilométer járható Kolozs megyében. A magyar–román határt Berettyószéplakkal összekötő, még az amerikai Bechtel által megkezdett 60 kilométeres szakasz megépítése ismét függőben maradt, miután a spanyol–román konzorcium kérésére novemberben felbontották a kivitelezői szerződést. Új építő hiányában roppant kétséges, hogy ez a szakasz elkészül 2018-ra, amikorra az augusztusban született kétoldalú megegyezés alapján újabb autópálya-összeköttetésnek kellene létrejönnie Magyarország és Románia között az M4-es és az észak-erdélyi autópályák összekötésével. Viszont ha ez sikerül is, az említett rész csupán csonk marad, Berettyószéplak és Kolozsvár között ugyanis áll a munka, míg a Marosvásárhely és Torda közötti pálya leghamarabb három év múlva készül el.
Különben az új kormány programja mintegy 15 milliárd eurót szán a következő évben autópálya-építésre. Ebből befejeznék az észak- és dél-erdélyi sztrádát egyaránt, ugyanakkor megépítenék a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, részben Székelyföldön áthaladó, valamint a moldvai városból Bukarestig vezető autópályát. Az eddigi építkezési iram ismeretében azonban ezt szinte lehetetlenség lesz megvalósítani 2020-ig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok