2012. február 01., 07:482012. február 01., 07:48
Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfőn este véget ért brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői. Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.
Lengyelország elérte, hogy az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként – sürgető ügyek megtárgyalására – úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot. Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.
Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják. Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus – a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban. Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosóék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető – mindenekelőtt Merkel – ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében. Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy „tegye meg a szükséges intézkedéseket” ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.
Traian Băsescu román államfő a csúcstalálkozó után leszögezte: Romániának 2013 végéig az alkotmányban is rögzítenie kell a stabilitási egyezményben foglaltakat. Szerinte a megállapodás elfogadása a találkozó nagy sikerének tekinthető. „Most az van hátra, hogy tagállami szinten tisztázzuk, hogyan rögzítsük az alkotmányban azt, hogy a strukturális deficit a bruttó hazai termék (GDP) legfeljebb fél százalékát teheti ki” – mutatott rá.
Egyben reményét fejezte ki, hogy Románia még 2013. január elseje előtt ratifikálja a szerződést.
Az államfő aztán tegnap délután, már Bukarestben újabb sajtótájékoztatón beszélt a csúcs eredményeiről. Álláspontja szerint a stabilitási egyezmény rendkívül fontos, azt az országnak ratifikálnia kell, ezért a politikusoknak „le kell tenniük a fegyvert, és meg kell vizsgálniuk, milyen lehetőségek vannak a következő években”. „Csak együtt állhatunk helyt a globalizációs folyamatokkal szemben. Választás előtt állunk: vagy egy házat hagyunk a gyermekeinkre, vagy adósságot” – szögezte le Băsescu. Az államfő rámutatott, az uniós tagállamok közül Romániában a legkisebb az egy főre eső adósság. A tartozás mértéke 97,9 milliárd euró, amiből 22 milliárd a közadósság. Mindez azt jelenti, hogy minden egyes román állampolgárra 4570 eurónyi adósság jut.
Az elnök egyúttal felelős magatartásra intette a kormányt, mondván: ha bér- és nyugdíjemelést ígérnek, akkor jelöljék meg, honnan kívánják előteremteni a pénzt. „Én nem láttam olyan tételt a költségvetésben, ahonnan elvehetnénk, hogy biztosítsuk az emeléshez szükséges pénzt, igaz, én nem rendelkezem a politikusok rendkívüli kompetenciájával” – hangoztatta Băsescu. Mint arról beszámoltunk, a koalíció hétfőn hatalmazta fel Emil Boc kormányfőt, hogy megvizsgálja az esetleges bér- és nyugdíjemelés lehetőségét. Băsescu viszont tegnap lehűtötte a kedélyeket, és realista magatartásra intette a politikai osztályt.
Arra is kitért, hogy immár nem tartható az a gyakorlat, miszerint a kormányok adósságból váltják valóra a demagóg ígéreteket. Rámutatott: 2008-ig ezen ígéreteket a privatizációból származó bevételek táplálták, ezt követően azonban a hitelekből származó pénzek.
| Csehországnak három „lényeges” kifogása van a pénzügyi unió mai formája ellen, s ez az oka annak, hogy nem csatlakozott a megállapodáshoz – állítja Petr Necas cseh miniszterelnök. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, a koalíciós TOP 09 párt elnöke, illetve Bohuslav Sobotka, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke szerint Necas álláspontja „káros Csehország számára”. „Az első, hogy az euróövezet csúcstalálkozóin való részvételt illetően korlátozottak a lehetőségeink” – magyarázta a miniszterelnök. „A második, hogy a szerződésjavaslatban szerintünk elégtelen figyelmet fordítanak az úgynevezett adósságkritériumra. Úgy véljük, hogy a jelenlegi válság elsősorban adósságválság” – fejtette ki Necas. „Végül a harmadik kifogás, hogy a jóváhagyási folyamat a Cseh Köztársaságban bonyolult és nem világos” – mutatott rá a miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok