A szakember szerint semmiképp nem fog felére csökkenni a földgáz lakossági ára
Fotó: Pixabay
A földgáz árának csökkenése a fogyasztók szempontjából kedvező folyamat, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint mindez csalóka, és hosszú távon akár drágulásra is lehet számítani.
2020. április 28., 13:532020. április 28., 13:53
2021. szeptember 10., 12:322021. szeptember 10., 12:32
Csalókának tartja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a lakossági földgáz árának csökkenéséről szóló elemzéseket. Mint hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a nagykereskedelmi piaci ártól a lakossági, vagyis a végső felhasználói árig hosszú az út, jelenleg viszont a világjárvány miatt annyira alacsonyak az árak, hogy innen már csak emelkedésre lehet számítani.
A szakembert azt követően kérdeztük, hogy az Economica.net gazdasági portálon megjelent egy elemzés, amely szerint a kőolaj-túltermelés, valamint a koronavírus-világjárvány miatt drasztikusan lecsökkent kereslet oda vezet, hogy a gázár-liberalizáció után a lakosság a tavalyihoz viszonyítva féláron juthat a földgázhoz. Arra is rámutatnak, hogy a szabályozott ár megszűnése kedvező lehet, hiszen helyébe belép a központi piacra a felajánlási kötelezettség, ennek kikiáltási árát pedig az osztrák tőzsdei árhoz kötnék, ami jelenleg nagyon alacsony. Nagy-Bege Zoltán viszont hangsúlyozta, az elemzés sarkít, hiszen a tervezet módosult időközben, másrészt a kikiáltási ár és a valós tranzakciós árak között van ugyan összefüggés, de nem ugyanaz.
Mint a szakértő is hangsúlyozta, június 1-jétől mindenképpen lesz árliberalizáció a földgázpiacon, a megawattonkénti 68 lejes szabályozott ár megszűnik.
Rámutatott, hasonló volt a helyzet 2017-ben, akkor áprilisában csökkentek az árak, ám télen már 50 százalékkal drágult a földgáz.
„Jobban szerettem volna egy olyan földgázár-liberalizációt, amikor első fázisban egy keveset emelkednek az árak, aztán a nagyon erős versenyhelyzet eredményeként csökkennek, ebben a forgatókönyvben a lakosság is érezhette volna a csökkenést” – részletezte Nagy-Bege. Jelenleg viszont
így fél év, egy év múlva, amikor a gazdaság valamelyest helyreáll, a megtépázott földgázpiacon kisebb lesz a versenyképesség, a fogyasztókhoz már nem gyűrűzik le az esetleges árcsökkenés.
A jelenlegi gáztörvény értelmében a termelőknek a földgáz 50 százalékát a központosított piacon kell értékesíteniük – emlékeztetett Nagy-Bege Zoltán. Ezt az Európai Bizottság sem támogatja, több ízben bírálta. Másrészt az offshore törvényben is benne van a kötelezettség, az offshore kitermelőcégek pedig ezzel indokolják a beruházási döntéseik késlekedését. Az ANRE ehelyett ajánlotta fel az 50 százalékos felajánlási kötelezettséget, ez a mechanizmus jelenleg közvita alatt áll.
Mint a szakértő elmondta, március eleje óta már többször módosítottak a tervezeten.
Volt egy javaslat, hogy ezt az ausztriai tőzsdéhez kössék, ám a legfontosabb piaci szereplőkkel – termelőkkel, kereskedőkkel – egyeztetve végül 90 százalékban elvetették. Jelenleg az körvonalazódik, hogy az első licit kikiáltási árát kötik az ausztriai tőzsdéhez, majd amikor minden – egy hónapos, negyedéves, féléves és éves – szerződésnél lesz már valós tranzakció, az utolsó romániai árhoz kötik a következő licit kiindulási árát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, Európában valóban nagyon alacsonyak az árak, a leggyakrabban használt referenciaár a holland tőzsde, ott 6 euró körül volt a földgáz megawattórája, az osztrák tőzsdén is 8 euró alatt. Romániában viszont pénteken ugyanazok a termékek 50 lej körül mozogtak, vagyis meghaladták a 10 eurót, és az Ausztriában megvásárolt gázra is rá kell tenni a 2-3 eurós szállítási és egyéb költséget.
A héten még további egyeztetésekre kerül sor, a hatóság május közepéig próbálja jóváhagyni a szabályozást, hogy június elejétől, amikortól életbe lép az árkorlátozás megszüntetése, már ez alapján ajánljanak a termelők földgázmennyiségeket a központi piacra.
Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, ezzel a kötelezettséggel a piaci likviditás biztosítása a cél, tehát hogy folyamatosan legyen földgáz a központi piacon. Valószínű csak azokra lesz érvényes, akik évente több mint egymillió megawattóra földgázt termelnek. Romániában három ilyen termelő van, számukra százalékos lebontásban határozzák meg, hogy havonta, negyedévente, félévente és évente mekkora mennyiséget kell felajánlaniuk.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!