2012. május 17., 08:482012. május 17., 08:48
A görög lakosságnak – hangsúlyozta az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője – az alternatívákat és a várható következményeket illetően a teljes ténybeli tájékozottság birtokában kell majd döntenie az újabb választásokon az ország jövőjéről. Barroso szerint Athénban olyan kormányra van szükség, amely képes újra bizalmat ébreszteni.
„Azt akarjuk, hogy Görögország a család tagja maradjon. (...) A végső választ azonban arra, hogy az euróövezetben marad-e, magának Görögországnak kell megadnia” – hangsúlyozta Barroso, és hozzátette: „természetesen teljes mértékben tiszteletben fogjuk tartani a görög nép döntését”. Az előírt takarékossági intézkedésekhez – szögezte le Barroso – a majdan felálló új görög kormánynak is tartania kell magát, hiszen nem csupán Görögország, hanem egész Európa szavahihetőségéről van szó.
Hasonlóképpen Görögország euróövezeti tagsága mellett állt ki, és hitet tett a német–francia kapcsolatok erősítése mellett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök kedden Berlinben, első találkozójukon. Hollande aznap vette át az elnöki hivatalt, és beiktatása után alig néhány órával Berlinbe utazott bemutatkozó látogatásra. A sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: pontosan tudják, hogy a két ország közti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik munkájukat.
A konzervatív kancellár kiemelte: a kettejük közti különbségek csekélyebbek annál, mint ahogy ez a sajtóban lecsapódik. Merkel és Hollande egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár „pótlólagos gazdaságösztönző” lépésekkel is, ha Athén ezt igényeli. Ugyanakkor a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást – szögezte le.
Már „hiteles forgatókönyv” Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt – vélekedtek eközben tegnapi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése 2-3 százalékponttal is ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok gazdasági növekedését.
A Commerzbank szerint a piacon forgó „horrorforgatókönyv” jelenleg az, hogy az „ultrabalos” Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az eurót. A Commerzbank elemzői szerint „a rossz hír az, hogy ez egy hiteles forgatókönyv”.
A ház szerint ugyanakkor ez az „ördögi kör” megtörhető, ha a görög választók várakozásaiban összekapcsolódik a Sziriza győzelme és a görög EU-tagság megszűnése, ebben az esetben ugyanis sok választó átgondolhatja, hogy kire is adja voksát. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai eközben szintén tegnap azt közölték, hogy az euróövezet a következő két évben „korlátozott mértékű” felbomláson megy át. A cég ezen az időtávon belül azzal számol, hogy Görögország már az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália – és esetleg Írország is – követi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok