
Fotó: Pixabay
Csaknem ezer kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépítését ígéri a nemzeti Liberális Párt (PNL), amennyiben kormányra kerül a december 6-án esedékes parlamenti választásokat követően.
2020. november 22., 10:562020. november 22., 10:56
2020. december 06., 08:302020. december 06., 08:30
A kormányprogramban különben fontos hely jut a korábbi kormányok által az infrastrukturális beruházások terén rendre elhanyagolt Moldvának – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági hírportál, de Románia más régióban is szépen szaporodnának az aszfaltcsíkok, ha a PNL valóra váltaná kampányígéreteit.
Az autópálya-építési nagyüzemet így képzeli a PNL:
• 320 kilométer az A7-es, Ploiești–Buzău–Focșani–Bacău–Pașcani-sztrádából;
• 160 kilométer az észak-erdélyi autópályából;
• 43 kilométer a Pitești–Nagyszeben-autópályából;
• 100 kilométer Bukarest körgyűrűjéből;
• 24 kilométer a Szászsebes–Torda-autópályából;
• 14 kilométer a Lugos–Déva-sztrádából.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) versenytárgyalást írt ki az észak-erdélyi 41 kilométeres szakaszának megtervezésére és kivitelezésére – ez a szakasz tartalmazza a Meszes alatt áthaladó alagutat.
• 121 kilométer Craiova és Pitești között;
• 13 kilométer Brăila és Galac között;
• 100 kilométer Buzău és Brăila között;
• 75 kilométer Focșani és Brăila között.

Együttműködésről állapodtak meg a román és a lengyel állami autópályaépítő vállalatok, amelyek a román fél kezdeményezésére tartották első megbeszélésüket – adta hírül a román állami autópályaépítő és kezelő társaság (CNAIR).

Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző.
Törvénnyel kényszerítenék az északi autópályát
Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő azt a törvény, ami előírja, hogy meg kell építeni a petei határátkelőt a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra-útvonalon Suceávával összekötő északi autópályát. A jogszabály értelmében a munkálatokat 2021. január elsején el kell kezdeni, és a kivitelezőnek négy év áll a rendelkezésére. A beruházás finanszírozását az állami költségvetésből, európai uniós forrásokból és hitelből lehet biztosítani. Mint ismeretes, nem ez az első törvény, amelynek célja a sztrádaépítések felpörgetése, két évvel ezelőtt a parlament a Marosvásárhely–Jászváros-autópálya megépítéséről is határozott, a projekt viszont azóta is megrekedt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjén. A döntéshozók előtt van ugyanakkor egy törvénytervezet, ami a Bukarestet Lugossal összekötő déli sztráda megépítését szeretné kikényszeríteni.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
2 hozzászólás