A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt.
Fotó: Gábos Albin
Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.
2020. június 15., 14:272020. június 15., 14:27
A jelentés szerint európai uniós viszonylatban Romániában a 2019-es már a második olyan év volt zsinórban, amikor a költségvetési bevételekhez képest a legmagasabb a fizetésekre fordított összegek aránya, elérve a 33,8 százalékot, ami még a gazdasági világválsági előtti, 2007–2008-as szintnél is magasabb.
– irányítja rá a figyelmet a dokumentum.
Eszerint a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. Ez az erőteljes növekedés számottevően hozzájárult a közszféra átlagfizetésének bővüléséhez.
A közalkalmazottak körében amúgy tavaly az egészségügy és a szociális ellátás terén dolgozók voltak a legkevésbé szerencsések, átlagbérük „mindössze” 5,8 százalékkal nőtt, elérve a 6363 lejt.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2019 decemberében 3340 lej volt Romániában a nettó átlagbér. Ez az összeg azonban áprilisban a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt 3182 lejre csökkent.
A közszférában eltérően alakult az év negyedik hónapjában az átlagfizetés, miután az első vonalban harcoló egészségügyi dolgozók plusz juttatásban részesültek, az egészségügy és szociális ellátás átlagbére valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!