
Florin Cîţu pénzügyminiszter
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Feltételekkel teszi lehetővé a román kormány a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került magánszemélyek és cégek hiteltörlesztésének felfüggesztését – jelentette be csütörtökön este Florin Cîţu pénzügyminiszter.
2020. március 26., 22:322020. március 26., 22:32
2020. március 27., 14:292020. március 27., 14:29
A liberális kormány délután megkezdődött ülése közben nyilatkozó tárcavezető által elmondottakból kiderült, hogy a várakozásokkal ellentétben nem vonatkozik valamennyi hiteles természetes személyre és kereskedelmi társaságra automatikusan a törlesztési moratórium. A rendelet a bankoktól vagy nem banki pénzintézetektől felvett hitelekre vonatkozik, amelyek törlesztését a hiteles kérésére egytől kilenc hónapig terjedő időszakra, legfeljebb az év végéig függesztik fel – magyarázta Florin Cîţu pénzügyminiszter.
Florin Cîţu elmondta, a hiteltölesztés felfüggesztése 2020. december 31-ével bezárólag történhet meg. A pénzügyminiszter közölte, a Ludovic Orban vezette kabinet által elfogadott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy a kereskedelmi bankokkal és pénzintézetekkel kötött szerződések révén kölcsönnel rendelkező magánszemélyek és cégek kérése alapján történik a törlesztőrészletek felfüggesztése. „Tekintettel arra, hogy az Európai Központi Bank és a Román Nemzeti Bank döntései a koronavírus-járvány kirobbanása után születtek, és hogy a bukaresti jegybank kifejezetten a pandémiára vonatkozik, be kellett iktatnunk egy fejezetet, miszerint a kölcsönök felfüggesztése csak azoknak a hiteleseknek jár, akiknek jövedelmét közvetve vagy közvetlenül befolyásolta a koronavírus-járvány okozta súlyos helyzet” – jelentette ki Florin Cîţu.
A tárcavezető nem pontosította, milyen arányú bevételkiesés jogosít fel a hiteltörlesztés felfüggesztésére, és azt hogyan ellenőrzik. A miniszter arra sem tért ki, miként támasztható alá, ha valakit „közvetve” érintett a koronavírus-járvány. Hozzátette, ez „természetes személyek széles körét” jelenti, mert Romániában „szinte mindenkit érint ez a járvány, közvetlen vagy közvetett módon”. Közölte, a törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél.
Ez szakértők szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bajba jutott hiteleseknek a törlesztés felfüggesztése esetén kamatos kamatot kell majd fizetniük.
A hitelesek 9 hónapnál rövidebb időszakra is igényelhetik a törlesztés felfüggesztését, amelyet szükség esetén meghosszabbíthatnak, de nem tovább, mint december 31. A hitelesek telefonon és elektronikus formában fogalmazhatják meg igényüket, és nem szükséges szerződésmódosítás. A törvényerejű rendelet alkalmazási szabályait 15 napon belül kormányhatározatban részletezik – ígérte a miniszter. Florin Cîţu kiemelte még: azoknak, akik élni kívánnak a hiteltörlesztés felfüggesztésének lehetőségével, a szükségállapot végéig, tehát a következő két-három hétben kell jelezniük ezt a pénzintézeteknek.
A pénzügyminiszter egy nappal korábban közösségi oldalán bejelentette: megszerezte az európai bankszövetség hozzájárulását a hiteltörlesztések elhalasztásához. Kifejtette: egyértelmű, hogy a rendkívüli állapotnál hosszabb ideig kell lehetővé tenni a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését, és ezt – akkori nyilatkozata szerint – diszkrimináció és bürokratikus akadályok nélkül mindenkinek hozzáférhetővé akarják tenni.
A román kormány döntése hasonló az Orbán Viktor vezette magyar kabinet által egy héttel ezelőtt hozott döntéshez, ám mégis eltér attól. Magyarországon ugyanis az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás március 18-áig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A magyarországi fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, amit a kormány rendelettel meghosszabbíthat. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás