
Florin Cîţu pénzügyminiszter
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Feltételekkel teszi lehetővé a román kormány a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került magánszemélyek és cégek hiteltörlesztésének felfüggesztését – jelentette be csütörtökön este Florin Cîţu pénzügyminiszter.
2020. március 26., 22:322020. március 26., 22:32
2020. március 27., 14:292020. március 27., 14:29
A liberális kormány délután megkezdődött ülése közben nyilatkozó tárcavezető által elmondottakból kiderült, hogy a várakozásokkal ellentétben nem vonatkozik valamennyi hiteles természetes személyre és kereskedelmi társaságra automatikusan a törlesztési moratórium. A rendelet a bankoktól vagy nem banki pénzintézetektől felvett hitelekre vonatkozik, amelyek törlesztését a hiteles kérésére egytől kilenc hónapig terjedő időszakra, legfeljebb az év végéig függesztik fel – magyarázta Florin Cîţu pénzügyminiszter.
Florin Cîţu elmondta, a hiteltölesztés felfüggesztése 2020. december 31-ével bezárólag történhet meg. A pénzügyminiszter közölte, a Ludovic Orban vezette kabinet által elfogadott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy a kereskedelmi bankokkal és pénzintézetekkel kötött szerződések révén kölcsönnel rendelkező magánszemélyek és cégek kérése alapján történik a törlesztőrészletek felfüggesztése. „Tekintettel arra, hogy az Európai Központi Bank és a Román Nemzeti Bank döntései a koronavírus-járvány kirobbanása után születtek, és hogy a bukaresti jegybank kifejezetten a pandémiára vonatkozik, be kellett iktatnunk egy fejezetet, miszerint a kölcsönök felfüggesztése csak azoknak a hiteleseknek jár, akiknek jövedelmét közvetve vagy közvetlenül befolyásolta a koronavírus-járvány okozta súlyos helyzet” – jelentette ki Florin Cîţu.
A tárcavezető nem pontosította, milyen arányú bevételkiesés jogosít fel a hiteltörlesztés felfüggesztésére, és azt hogyan ellenőrzik. A miniszter arra sem tért ki, miként támasztható alá, ha valakit „közvetve” érintett a koronavírus-járvány. Hozzátette, ez „természetes személyek széles körét” jelenti, mert Romániában „szinte mindenkit érint ez a járvány, közvetlen vagy közvetett módon”. Közölte, a törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél.
Ez szakértők szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bajba jutott hiteleseknek a törlesztés felfüggesztése esetén kamatos kamatot kell majd fizetniük.
A hitelesek 9 hónapnál rövidebb időszakra is igényelhetik a törlesztés felfüggesztését, amelyet szükség esetén meghosszabbíthatnak, de nem tovább, mint december 31. A hitelesek telefonon és elektronikus formában fogalmazhatják meg igényüket, és nem szükséges szerződésmódosítás. A törvényerejű rendelet alkalmazási szabályait 15 napon belül kormányhatározatban részletezik – ígérte a miniszter. Florin Cîţu kiemelte még: azoknak, akik élni kívánnak a hiteltörlesztés felfüggesztésének lehetőségével, a szükségállapot végéig, tehát a következő két-három hétben kell jelezniük ezt a pénzintézeteknek.
A pénzügyminiszter egy nappal korábban közösségi oldalán bejelentette: megszerezte az európai bankszövetség hozzájárulását a hiteltörlesztések elhalasztásához. Kifejtette: egyértelmű, hogy a rendkívüli állapotnál hosszabb ideig kell lehetővé tenni a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését, és ezt – akkori nyilatkozata szerint – diszkrimináció és bürokratikus akadályok nélkül mindenkinek hozzáférhetővé akarják tenni.
A román kormány döntése hasonló az Orbán Viktor vezette magyar kabinet által egy héttel ezelőtt hozott döntéshez, ám mégis eltér attól. Magyarországon ugyanis az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás március 18-áig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A magyarországi fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, amit a kormány rendelettel meghosszabbíthat. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
1 hozzászólás