
Fotó: Gov.ro
Az országos helyreállítási terv (PNRR) nagyon fontos projekt Románia számára, az ennek keretében lehívható pénzekből három nagy és fontos szektort tudnak majd jelentős összegekkel finanszírozni, jelentette ki Florin Cîțu kormányfő.
2021. június 02., 17:362021. június 02., 17:36
2021. június 02., 18:022021. június 02., 18:02
A szállítás ágazatát 6,7 milliárd euróval, az oktatást 3,6 milliárd euróval és az egészségügyet 2,4 milliárddal támogatnák.
– mondta az Agerpres beszámolója szerint a miniszterelnök a Victoria-palotában.
Kifejtette: 29,2 milliárd euróról van szó, amelyből megközelítőleg 450 kilométernyi autópályát, több száz iskolát és bölcsődét terveznek építeni, több tucat kórházépületet pedig felújítani vagy építeni.
A miniszterelnök hozzátette, 2024-ig fel is épül az első új kórház, ami „premiernek” fog számítani az utóbbi 30 év viszonylatában. Florin Cîţu arról is beszélt, hogy az országos helyreállítási terven keresztül lehívott hiteleket Románia kizárólag beruházásokra fogja fordítani.
– magyarázta a kormányfő az országos terv bemutatásán. Hozzátette, Románia egyébként is kénytelen lett volna hiteleket felvenni, hogy beruházásokat eszközöljön, mert szükség van autópályákra, kórházakra, iskolákra, a PNRR-n keresztül megpályázott hiteleknek pedig sokkal kedvezményesebb a kamatja, „a nullához közelít”.
„Nagyon rövid idő alatt nagyon sokat fogunk beruházni, és ez a kihívás Románia gazdasága számára: hogy fel tudja használni a 29,2 milliárd eurót az egyensúly elvesztése nélkül” – magyarázta a kormányfő, hozzátéve, hogy minden beruházást meg kell valósítani 2026-ig.
Az országos helyreállítási terv megjelent az európai befektetések és projektek minisztériumának honlapján is. Cristian Ghinea, a tárca vezetője szerint a tervet minden részletében úgy állították össze, hogy „valódi sikertörténet” váljék belőle, és Romániát egy modern, megreformált országgá tegye.
Románia helyreállítási tervének célja, hogy a COVID-19 válságból való kilábalás kontextusában optimális egyensúlyt biztosítson az Európai Unió prioritásai és Románia fejlesztési szükségletei között, olvasható a dokumentumban. A PNRR általános célkitűzése olyan programok és projektek megvalósítása, amelyek növelik Románia ellenálló képességét, válságokban szükséges felkészültségét, alkalmazkodóképességét.
A konkrét cél a NextGenerationEU révén az EU által rendelkezésre bocsátott források felhasználása a reformok és beruházások megvalósítása érdekében.
Románia programja 15 összetevőből áll, amelyek a 2021/24-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott 6 pillér mindegyikét lefedik.
A Zöld átmenet pillér összetevői: vízgazdálkodási rendszer; Románia erdősítése és a biológiai sokféleség védelme; hulladékgazdálkodás; fenntartható közlekedés; felújítási hullám; energia. A Digitális átalakulás pillérnek egyetlen összetevője van, ez a kormányzati felhő és digitális állami rendszerek. Az Intelligens növekedés pillér két összetevője az Adó- és nyugdíjreform, valamint a magánszektor támogatása, kutatás, fejlesztés és innováció.
A Szociális és területi kohézió pilléréhez a zöld és digitális átmenet helyi alapja, valamint a turizmus és kultúra tartozik. Az Egészségügy, valamint a Gazdasági, társadalmi és intézményi rugalmasság pilléréhez a következők tartoznak: egészségügy; szociális reformok; a közszféra reformja, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és a szociális partnerek kapacitásának megerősítése. Az Új generációra vonatkozó politikák pillérének egy összetevője van, nevezetesen a Művelt Románia projekt.
Románia hétfőn nyújtotta be hivatalosan Brüsszelnek az országos helyreállítási tervet, amelyet az Európai Bizottság fog elbírálni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!