
A román kormány alkotmányossági kifogást emel a parlament által egyhangúlag megszavazott, a svájci frankban felvett lakossági hitelek lejre váltásáról szóló törvény ellen, így a jogszabályt egyelőre nem lehet kihirdetni.
2016. október 25., 11:012016. október 25., 11:01
2016. október 25., 12:112016. október 25., 12:11
A bukaresti képviselőház által múlt kedden elfogadott törvény szerint a frankhitelesek adósságát azon a jegybanki árfolyamon kellene a bankoknak lejre váltaniuk, amely a szerződéskötés napján volt érvényes.
Dacian Cioloș miniszterelnök kedden elmondta: kormánya nem azért kezdeményezett normakontrollt, mert nem ért egyet a jogszabállyal, hanem mert szerinte a törvény gyakorlatba ültetése előtt tisztázni kell bizonyos „alkotmányos sebezhetőségeket\". A kormányfő szerint ezeket a „gyenge pontokat\" az jelenti a törvényben, hogy a parlament nem vette figyelembe a kabinet módosító javaslatait. Cioloș hozzátette, nem szeretnék, ha a hitelátváltásnak nem az adósságcsapdába került hitelesek, hanem a frank árfolyamával spekulálók lennének a haszonélvezői. „A svájci frankban eladósodott több tízezer hiteles közül kétszázan 250 ezer franknál nagyobb kölcsönt vettek fel, összesen egymilliárd lej értékben. Ehhez képest a frankhitelek összvolumene ötmilliárd lejre rúg\" – jelentette ki a technokrata kabinet feje, hozzátéve: nem szeretnék, ha a kereskedelmi bankok azután támadnák meg a törvényt a taláros testületnél, hogy az már hatályba lép.
A bukaresti kormány „szociális intézkedésként\" eredetileg támogatta a törlesztésére képtelen magánszemélyeknek nyújtandó kedvezményt, a parlament azonban törölte a tervezetből azt az előírást, hogy csak a jövedelmük 50 százalékánál nagyobb törlesztőrészleteket fizető frankhitelesek legyenek jogosultak az előnyös konverzióra, miként azt a feltételt is, amely a 250 ezer franknál kisebb hitelekre korlátozta volna a törvény hatályát.
A „történelmi árfolyamon\" való konverziót a román jegybank is bírálta, mondván, hogy ez 1,2 milliárd eurós veszteséget jelent a bankoknak, kamatemelésekhez vezethet, és megingathatja a lej árfolyamát. A legnagyobb veszélyt a gazdasági elemzők abban látják, hogy a törvény a több százezer euróhiteles számára is precedenst teremt.
A fedezet nélküli „osztogatások\" ellen nem először emel alkotmányossági kifogást a kormány. A bíróság döntése akár hónapokig is elhúzódhat, így Romániában a decemberi választások előtt aligha lép hatályba a – legfeljebb 75 ezer hitelest érintő – frankkonverziós törvény.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!