
Az Enel és az ArcelorMittal is kiszáll a cernavodăi atomerőmű hármas és négyes blokkjának megépítését célzó több mint hatmilliárd eurós projektből, így a román állam marad (a Nuclearelectrica vállalat révén) a tervezett beruházás egyedüli részvényese – közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.
2013. december 23., 14:082013. december 23., 14:08
A részvények 9,15 százalékát birtokló Enel Investment Holding BV és a 6,2 százalékos részesedéssel rendelkező ArcelorMittal Galaţi SA is úgy döntött: él azzal a szerződéses jogával, hogy kilépése esetén az állami Nuclearelectrica köteles visszavásárolni részvénycsomagját a névérték 80 százalékával egyenlő áron.
A Mediafax úgy tudja: a román államnak 4 millió eurót kell egy hónapon belül kifizetnie az üzletből kiszálló két magánbefektetőnek.
Az olasz Enel azzal indokolta döntését: eredeti befektetési tervei összeegyeztethetetlenek egy olyan lehetséges új tulajdonosi szerkezettel, amelyben nem a Nuclearelectrica a többségi részvényes. Az ArcelorMittal piaci helyzete változásával indokolta távozását.
Románia kínai segítséggel tervezi bővíteni atomerőművét: az erről szóló szándéknyilatkozatot novemberben írták alá a szakhatóságok vezetői Bukarestben, Li Ko-csiang kínai és Victor Ponta román kormányfő jelenlétében.
A cernavodăi atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezik.
2007-ben a bukaresti kormány úgy döntött, hogy már csak a hármas és a négyes reaktort építik meg. Bukarest több tendert is kiírt ezek megépítésére. Eredetileg a cseh CEZ, a német RWE, a spanyol Iberdrola és a belga-francia GDF Suez csoport is beszállt a projektbe, de ők már 2010-ben visszavonultak.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!