Az Enel és az ArcelorMittal is kiszáll a cernavodăi atomerőmű hármas és négyes blokkjának megépítését célzó több mint hatmilliárd eurós projektből, így a román állam marad (a Nuclearelectrica vállalat révén) a tervezett beruházás egyedüli részvényese – közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.
2013. december 23., 14:082013. december 23., 14:08
A részvények 9,15 százalékát birtokló Enel Investment Holding BV és a 6,2 százalékos részesedéssel rendelkező ArcelorMittal Galaţi SA is úgy döntött: él azzal a szerződéses jogával, hogy kilépése esetén az állami Nuclearelectrica köteles visszavásárolni részvénycsomagját a névérték 80 százalékával egyenlő áron.
A Mediafax úgy tudja: a román államnak 4 millió eurót kell egy hónapon belül kifizetnie az üzletből kiszálló két magánbefektetőnek.
Az olasz Enel azzal indokolta döntését: eredeti befektetési tervei összeegyeztethetetlenek egy olyan lehetséges új tulajdonosi szerkezettel, amelyben nem a Nuclearelectrica a többségi részvényes. Az ArcelorMittal piaci helyzete változásával indokolta távozását.
Románia kínai segítséggel tervezi bővíteni atomerőművét: az erről szóló szándéknyilatkozatot novemberben írták alá a szakhatóságok vezetői Bukarestben, Li Ko-csiang kínai és Victor Ponta román kormányfő jelenlétében.
A cernavodăi atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezik.
2007-ben a bukaresti kormány úgy döntött, hogy már csak a hármas és a négyes reaktort építik meg. Bukarest több tendert is kiírt ezek megépítésére. Eredetileg a cseh CEZ, a német RWE, a spanyol Iberdrola és a belga-francia GDF Suez csoport is beszállt a projektbe, de ők már 2010-ben visszavonultak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!