Felelőtlenségnek tartja a Görögország euróövezeti kilépéséről indult németországi politikai vitát az Európai Parlament elnöke, mivel szerinte az csak a görög radikális baloldal malmára hajtja a vizet. Martin Schulz szerint a Görögország lehetséges euróövezeti kilépéséről Németországban indult vita csak a baloldali radikális Sziriza pártot és annak vezetőjét, Alekszisz Cipraszt erősíti.
2015. január 07., 16:302015. január 07., 16:30
Mint beszámoltunk, a Der Spiegel hétvégi értesülései szerint Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy „kiengedje” Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket.
Martin Schulz szerdán önmérsékletre szólított fel mindenkit a görögországi választási kampány ideje alatt. „Minden olyan kéretlen tanács, ami azt sugallja a görög polgároknak, hogy nem ők maguk döntenek saját sorsukról, hanem vagy Brüsszel, vagy Berlin, nagy eséllyel egyenesen a radikális erők karjaiba tereli a választókat\" – fogalmazott.
A német kormány egyébként külföldről és belföldről is több bírálatot kapott az eddig nem cáfolt hét végi sajtójelentés miatt. Pénzügyi szakértők szerint ugyanakkor az euróövezeti kilépésről indult találgatások már most kárt okoznak a görög gazdaságnak.
A Der Spiegel értesülésére a január 25-re kitűzött görögországi parlamenti választás megnyerésére leginkább esélyes párt, a Sziriza vezetője is reagált kedden. Alekszisz Ciprasz a Huffington Post című amerikai hírportál német nyelvű változatában megjelent vendégkommentárjában kifejtette, hogy pártja nem fenyegetést, hanem „a józan ész hangját\" jelenti Európában, és az új kezdet reményét hordozza a mentőhitelekkel járó megszorítások bukott politikája után.
Ezt azonban egyesek nem hajlandók tudomásul venni, köztük „a német kormány konzervatív vezetése körül csoportosuló szűk kisebbség\" és a „populista sajtó egy része\", amely ragaszkodik a Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséről szóló „dajkameséhez” – írta a radikális baloldali párt elnöke.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy semmilyen változás nem történt Berlin hozzáállásában, Németország továbbra is az euróövezet egységének megőrzésére törekszik. A szóvivő azonban nem cáfolta, hogy a kormányzatban elindult a gondolkodás a görög eurótávozásról szóló esetleges forgatókönyvekről.
Megfigyelők szerint előfordulhat, hogy a német kormány, vagy Angela Merkel kancellár és az ugyancsak konzervatív pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble környezetéből tudatosan szivárogtattak a Spiegelnek az állítólagos új helyzetértékelésről, amivel azt akarták jelezni a Szirizának, hogy nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozni, mert az euróövezet most már Görögország nélkül is boldogul.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!