Felelőtlenségnek tartja a Görögország euróövezeti kilépéséről indult németországi politikai vitát az Európai Parlament elnöke, mivel szerinte az csak a görög radikális baloldal malmára hajtja a vizet. Martin Schulz szerint a Görögország lehetséges euróövezeti kilépéséről Németországban indult vita csak a baloldali radikális Sziriza pártot és annak vezetőjét, Alekszisz Cipraszt erősíti.
2015. január 07., 16:302015. január 07., 16:30
Mint beszámoltunk, a Der Spiegel hétvégi értesülései szerint Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy „kiengedje” Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket.
Martin Schulz szerdán önmérsékletre szólított fel mindenkit a görögországi választási kampány ideje alatt. „Minden olyan kéretlen tanács, ami azt sugallja a görög polgároknak, hogy nem ők maguk döntenek saját sorsukról, hanem vagy Brüsszel, vagy Berlin, nagy eséllyel egyenesen a radikális erők karjaiba tereli a választókat\" – fogalmazott.
A német kormány egyébként külföldről és belföldről is több bírálatot kapott az eddig nem cáfolt hét végi sajtójelentés miatt. Pénzügyi szakértők szerint ugyanakkor az euróövezeti kilépésről indult találgatások már most kárt okoznak a görög gazdaságnak.
A Der Spiegel értesülésére a január 25-re kitűzött görögországi parlamenti választás megnyerésére leginkább esélyes párt, a Sziriza vezetője is reagált kedden. Alekszisz Ciprasz a Huffington Post című amerikai hírportál német nyelvű változatában megjelent vendégkommentárjában kifejtette, hogy pártja nem fenyegetést, hanem „a józan ész hangját\" jelenti Európában, és az új kezdet reményét hordozza a mentőhitelekkel járó megszorítások bukott politikája után.
Ezt azonban egyesek nem hajlandók tudomásul venni, köztük „a német kormány konzervatív vezetése körül csoportosuló szűk kisebbség\" és a „populista sajtó egy része\", amely ragaszkodik a Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséről szóló „dajkameséhez” – írta a radikális baloldali párt elnöke.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy semmilyen változás nem történt Berlin hozzáállásában, Németország továbbra is az euróövezet egységének megőrzésére törekszik. A szóvivő azonban nem cáfolta, hogy a kormányzatban elindult a gondolkodás a görög eurótávozásról szóló esetleges forgatókönyvekről.
Megfigyelők szerint előfordulhat, hogy a német kormány, vagy Angela Merkel kancellár és az ugyancsak konzervatív pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble környezetéből tudatosan szivárogtattak a Spiegelnek az állítólagos új helyzetértékelésről, amivel azt akarták jelezni a Szirizának, hogy nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozni, mert az euróövezet most már Görögország nélkül is boldogul.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!