Felelőtlenségnek tartja a Görögország euróövezeti kilépéséről indult németországi politikai vitát az Európai Parlament elnöke, mivel szerinte az csak a görög radikális baloldal malmára hajtja a vizet. Martin Schulz szerint a Görögország lehetséges euróövezeti kilépéséről Németországban indult vita csak a baloldali radikális Sziriza pártot és annak vezetőjét, Alekszisz Cipraszt erősíti.
2015. január 07., 16:302015. január 07., 16:30
Mint beszámoltunk, a Der Spiegel hétvégi értesülései szerint Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy „kiengedje” Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket.
Martin Schulz szerdán önmérsékletre szólított fel mindenkit a görögországi választási kampány ideje alatt. „Minden olyan kéretlen tanács, ami azt sugallja a görög polgároknak, hogy nem ők maguk döntenek saját sorsukról, hanem vagy Brüsszel, vagy Berlin, nagy eséllyel egyenesen a radikális erők karjaiba tereli a választókat\" – fogalmazott.
A német kormány egyébként külföldről és belföldről is több bírálatot kapott az eddig nem cáfolt hét végi sajtójelentés miatt. Pénzügyi szakértők szerint ugyanakkor az euróövezeti kilépésről indult találgatások már most kárt okoznak a görög gazdaságnak.
A Der Spiegel értesülésére a január 25-re kitűzött görögországi parlamenti választás megnyerésére leginkább esélyes párt, a Sziriza vezetője is reagált kedden. Alekszisz Ciprasz a Huffington Post című amerikai hírportál német nyelvű változatában megjelent vendégkommentárjában kifejtette, hogy pártja nem fenyegetést, hanem „a józan ész hangját\" jelenti Európában, és az új kezdet reményét hordozza a mentőhitelekkel járó megszorítások bukott politikája után.
Ezt azonban egyesek nem hajlandók tudomásul venni, köztük „a német kormány konzervatív vezetése körül csoportosuló szűk kisebbség\" és a „populista sajtó egy része\", amely ragaszkodik a Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséről szóló „dajkameséhez” – írta a radikális baloldali párt elnöke.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy semmilyen változás nem történt Berlin hozzáállásában, Németország továbbra is az euróövezet egységének megőrzésére törekszik. A szóvivő azonban nem cáfolta, hogy a kormányzatban elindult a gondolkodás a görög eurótávozásról szóló esetleges forgatókönyvekről.
Megfigyelők szerint előfordulhat, hogy a német kormány, vagy Angela Merkel kancellár és az ugyancsak konzervatív pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble környezetéből tudatosan szivárogtattak a Spiegelnek az állítólagos új helyzetértékelésről, amivel azt akarták jelezni a Szirizának, hogy nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozni, mert az euróövezet most már Görögország nélkül is boldogul.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!