Célkeresztben az EU költségvetése

Mint arról akkor beszámoltunk, tavaly november végén erről már rendeztek egy rendkívüli EU-csúcsot, de akkor csak a közelébe tudtak kerülni a megállapodásnak, teljes körű egyetértésre nem jutottak, márpedig a döntéshez valamennyi tagállam egyöntetű támogatására van szükség. Ha ez megszületik, a folyamat még mindig nem ér véget: a keretköltségvetést az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia. Az EP azonban nem nyithatja meg újra a részletekről folyó vitát, csak az egész csomagra mondhat igent vagy nemet. Ha érvényes keretköltségvetés nélkül köszöntene be 2014. január elseje, akkor a 2013-as év pénzügyi kiadási szerkezetét kellene alapul venni, de egy ilyen helyzet a gyakorlatban hallatlan nehézségeket támasztana mindenfajta tervezés számára.

További munka kell

Egy neve elhallgatását kérő diplomata szerdai háttér-tájékoztatóján egyébként közölte, hogy a novemberben félbemaradt alkudozáson a kiadási tételekről részletes vita folyt, de a tagállamok akkor úgy látták, további munkára van még szükség, most pedig az a kérdés, sikerült-e megfelelően elvégezni azt. A névtelenséget kérő forrás szerint három, pontosabban 3+1 jelentős nyitott kérdés van. Egyrészt meg kell állapodni az MFF főösszegéről.

A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által kidolgozott javaslat az uniós büdzsé kötelezettségvállalásait 971,9 milliárd euróban maximálta volna a hétéves periódusra, és a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra 942 milliárd euró tényleges kifizetését irányzott elő. A diplomata szerint Herman Van Rompuy részéről az a szándék érzékelhető, hogy minél előbb szeretne megállapodást a főösszegről, hogy aztán a tagállamok pontosítani tudják az azon belüli kiadások arányát, ami a forrás szerint a másik nagy nyitott kérdés.

Elmondta, hogy a britek, a svédek és a hollandok akartak novemberben további harminc milliárd eurót nyesni a főösszegből, bár korábban 70-75 milliárdos csökkentési igényt hangoztattak. A forrás a harmadik tisztázandó ügynek a költségvetés bevételi oldalát nevezte, amelyről novemberben egyáltalán nem esett szó.  A plusz egy megoldandó probléma pedig az, hogy az MFF elfogadásához most már az Európai Parlament beleegyezése is szükséges. Martin Schulz, az EP elnöke korábban többször is világossá tette, minél nagyobb csökkentésről állapodnak meg a tagállamok, annál valószínűbb, hogy a testület elutasítja az egész keretköltségvetést.

A tárgyalások kilátásairól az uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy szerinte lehetséges egyezségre jutni, de nincs garancia a sikerre. Szerinte téves az a megközelítés, miszerint nincs tragédia, ha nincs megállapodás, mert akkor is lehet folytatni a tárgyalásokat, és arra is van szabály, hogyan tovább, ha nincs elfogadott hétéves keretköltségvetés. A diplomata úgy vélte, ez felfordulást okozna, az MFF végrehajtásáról szóló konkrét jogszabályok szerinte így is csak 2014 közepére készülnek majd el. „Mi történhet a következő két hónapban, amitől jobb megállapodás születhetne?” – tette fel a kérdést a forrás, aki szerint a tárgyalások folyamatosan ugyanazon pontok körül forognak, a vita pedig arról szól, hogy hét év alatt 27, hamarosan pedig 28 tagállam számára pár milliárd euróval több vagy kevesebb jusson. 

Winkler kételkedik

Kételyeinek adott hangot szerdai írásbeli európai parlamenti hozzászólásában Winkler Gyula annak kapcsán, hogy valóban a válság leküzdéséhez vezetne az Európai Tanács homályos módszere, amellyel kompromisszumot kötnének az Európai Unió 2014–2020-ra szóló, többéves pénzügyi keretéről. Az EP-képviselő szerint ez nem segítené a válsággal küszködő európai polgárokat.

A politikus szerint az EU-nak két átlátható eszköz áll rendelkezésére, hogy le tudja küzdeni a válságot: az EU 2020 Stratégia és a 2014–2020-as büdzsé. „Meg kell találni a megoldásokat a válságra és az abból gyűrűző problémákra, de rossz úton járunk! Nem hoz tartós eredményt az a titkolózó, átláthatatlan, okkult módszer, ahogy az Európai Tanács kompromisszumot próbál kötni a nacionalista egókkal, a kétkulacsos európai vezetőkkel, akik az Unió támogatásáról nyilatkoznak Brüszszelben, majd otthon Európa-ellenes protekcionalista hangot ütnek meg” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Az európai parlamenti képviselő szerint a többéves pénzügyi keretnek a közös politikák, a beruházások megvalósításának, új munkahelyek létrehozásának kellene megteremtenie a pénzügyi alapot, a Regionális Fejlesztési és Kohéziós Politika, valamint a közös agrárpolitika pedig egyenlő esélyt kell hogy biztosítson a régi és új tagállamok polgárainak egyaránt.