Célkeresztben a fejlesztések

Hargita: prioritás a munkahelyteremtés

Az önkormányzatok, a kistérségi szervezetek, a Leader-csoportok legfontosabb feladata a munkahelyteremtés – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a hosszú távú eredményességet abban látja, ha sikerül összehangolni a fejlesztéseket a turizmus, a faipar, az alternatív energiafelhasználás, a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés terén. Mint tájékoztatott, a megyei önkormányzat több, már megkezdett munkát folytat idén. Az európai uniós támogatással megvalósuló, nemzetközi Recultivatur projekt a vallási turizmus fejlesztését szolgálja, a Fiatalok Hargita megyében 2020 program új ifjúsági stratégiát feltételez. Az Engage projektben eközben Romániából egyedül Hargita megye vesz részt, a projekt a költséghatékony, széles sávú internethálózat kiépítését szorgalmazza Európa-szerte. „Ez elsősorban a fiataloknak fontos, akárcsak a munkalehetőségek feltárására irányuló munkánk. Ugyancsak nekik szól a SEEMIG európai uniós program, amely itthon maradásukat, illetve hazatérésüket szorgalmazza. CreArt projektünk keretében továbbra is támogatjuk a kreativitást, lehetőséget biztosítunk a művészek és alakulataik együttműködésére, bemutatkozására” – hangsúlyozta Borboly Csaba. 

A közgyűléselnök egyúttal arra is kitért, hogy a Hargita Megyei Tanács partnere az Összetett kihívások, innovatív városok (CCIC) elnevezésű nemzetközi projektnek, amelynek célja a közszféra innovációjának erősítése. Szintén egyedüli romániai partnerként vesznek részt a polgárvédelem és a katasztrófamegelőzés hatékonyságának növelésére irányuló CivPro projektben. Egy francia–olasz–svéd faágazati együttműködés, a RobinWood projekt keretében a költséghatékonyabb munkában segítenek.

Az európai uniós CLEAR program eközben a kulturális értékekben rejlő lehetőségekre alapozva növeli a térség vonzerejét. A turizmus népszerűsítésére több munka is folyamatban van, Kovászna megyével közösen is, ezek a természeti adottságok széles körben való megismertetését, kulturális és történelmi útvonal kialakítását célozzák, emlékeztetett a hargitai közgyűlés elnöke. A hargitai önkormányzat mindezekre összesen 3,72 millió lejt különített el erre az évre.  Borboly Csaba ugyanakkor elmondta, idén folytatódik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház felújítása és orvosi lakások építése. A Tölgyesi Pszichiátriai Kórházat saját hőközponttal szerelik fel. Folytatják továbbá a Hargita megye egységes hulladékgazdálkodási rendszerére vonatkozó projektet, befejezik a kis településeken a már elindított munkálatokat, illetve újakat kezdenek el a vízhálózat kiépítésére az 577-es kormányprogram, illetve a Hargita Megyei Tanács saját Kisvíz, Kisvillany programjai támogatásával. A Hargita Business Center projekt révén Székelyudvarhelyen gazdaságfejlesztési központot hoznak létre. Folyamatosan végzik eközben a területrendezési és karbantartási munkálatokat, a megyei utak felújítását, korszerűsítését. Jakabfalván és Városdombon támfal tervezését és építését ütemezték be, és folytatják a 132-es megyei út európai uniós finanszírozással biztosított felújítását – tájékoztatott Borboly Csaba.

Kovászna: rendezik a hulladékgazdálkodást

Kovászna megyében eközben a Pótsa Józsefről elnevezett, átfogó megyefejlesztési és közösségépítési programban foglaltak mentén cselekszenek – mondta el megkeresésünkre Tamás Sándor. Mint Kovászna megye önkormányzatának elnöke hangsúlyozta, tavaly Háromszék legnagyobb beruházása a Kovásznát Kézdivásárhellyel összekötő, 19 km útszakasz teljes körű felújítása volt, idén egy korszerű, megyei szintű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése lesz a legnagyobb kihívás.

„A hulladékgazdálkodás hálátlan feladat. Nem lehet vele választást nyerni, de a megyei önkormányzatnak feladata és felelőssége, hogy szakszerűen megoldja. Különben oda jutunk, mint Olaszországban, hogy felveti a szemét a településeket. Sokan nem tudják, hogy Háromszéken évente közel 200 ezer tonna szemetet termelünk” – részletezte Tamás Sándor. Emlékeztetett: a megyei önkormányzat többéves előkészítés után nyert pályázatot egy 30 millió euró összértékű rendszer kiépítésére, amely a megye valamennyi települését magában foglalja. „A megyei tanács átvállalta mindenkitől az önrészt, tehát úgy építjük fel és indítjuk el a korszerű hulladékgazdálkodást, hogy a településeknek nem kell semmit áldozniuk rá” – szögezte le az elöljáró.

Tamás Sándor egyúttal arra is kitért, hogy sok energiát fektettek az uniós pályázatok elkészítésébe, az elmúlt időszakban a megyei és a települési önkormányzatok több mint 60 millió eurót hívtak le a Regionális Operatív Programból – a Központi Fejlesztési Régióban, a lakosság arányát figyelembe véve Kovászna megye hívta le a legtöbb uniós pénzt. A megyében ugyanis minden lakosra 289 euró jut, ez jóval több, mint a régiót alkotó 5 más megye bármelyikében.

A hulladékgazdálkodáshoz hasonlóan a Környezetvédelmi Ágazati Programból finanszírozzák és idén indítják útjára Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón a víz- és csatornarendszert korszerűsítő és bővítő megyei programot, amely több mint 107 millió euró összköltségvetésű munkálat. Folytatják az Erdélyi Művészeti Központ kiépítését: a képzőművészeti szakma, az RMDSZ és a magyar kormány támogatásával beindult a 20. század erdélyi magyar képzőművészeti hagyatékának rendszerbe való szervezése. „Ezen túl, a Pótsa-programon belül több olyan projekt van, melyet idén újult erővel viszünk tovább: Székely Vágta, Székely Családok Napja, vidéki népi feredők újjáépítése, az önkéntes tűzoltómozgalom támogatása, borvízünnep, Székely Ruházati Alap és így tovább” – mondta Tamás Sándor hozzátéve, hogy a szociális és gyerekvédelem területén szeretnének hangsúlyosan előrelépni, hiszen a háromszéki önkormányzat minden nap több mint 1200 árva gyermekről gondoskodik. Idén megemlékezést szerveznek Háromszék vármegye első árvaháza indulásának évfordulóján. Tovább korszerűsítik az egészségügyet, a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot, a katasztrófavédelmet.

„A bukaresti politika éppen nem jó irányba fordult, de van annyi eszünk, hogy a bonyolult helyzetekből is megtaláljuk a kiutat. A székelyek nem szeretik azokat, akik fejjel mennek a falnak, de ugyanúgy az elvtelen kompromisszumokat sem. Ahogy a magánéletben, a politikában sem könnyű az egyensúly megteremtése, de lehetséges. Budapesten, Brüsszelben vagy Bukarestben nem megyünk fejjel a falnak, de mindig kiállunk a székely érdekekért – vallja Tamás Sándor. – Különösen Bukarestben, ha nem lehet jobbról, akkor megy balról, a lényeg az, hogy a végén elérjük, amit akarunk. Ehhez kitartásra van szükség, nem hőzöngésre. Most, ellenzékben nagyobb lehetőség lesz az önszerveződő munkára, amely a területi autonómia megszervezésének szükséges velejárója. Végül is a történelem olyan, mint egy malomkő: megőröl vagy megcsiszol.”

Szatmár: fejlesztik az infrastruktúrát

Az infrastrukturális fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt 2013-ban a Szatmár megyei önkormányzat  is. Amint Adrian Ştef tanácselnök lapunknak elmondta, prioritásként kezelik a szatmárnémeti körgyűrű kiépítését, ami magában foglal egy, a Szamos fölött építendő új hidat is. Jelenleg a műszaki tervek kidolgozásánál tartanak, ezek összeállítására hirdettek közbeszerzést. Folytatják az úgynevezett „avasi autópálya” felújítását is, mely az Avasban levő településeket köti össze. Tervezik emellett a Gilvács–Nagymajtény–Krasznaterebes-vonal alapos felújítását is, mely elsősorban azért fontos, mivel megkönynyíti a teherautók eljutását a megyei hulladéktelepre. Két, határon átívelő közút aszfaltozása is küszöbön áll, a Szárazberket Garbolccal, valamint a Szaniszlót Ömböllyel összekötő utak munkálatait EU-s forrásból fedezik majd. A szatmárnémeti repülőteret bővíteni és fejleszteni fogják a közeljövőben, és kiemelt beruházásként kezelik a krasznabélteki fürdő hátralevő munkálatainak elvégzését is.
A sportra is kívánnak áldozni idén – az Olimpia futballcsapat támogatásától azt remélik, hogy az együttesnek még ebben az évben sikerül a harmadikból a második ligába felverekednie magát.