
Fotó: Farkas Antal
Módosított formában fogadta el a szenátus az úgynevezett „készpénztörvényt”: az aktuális változat szerint a kereskedelmi egységeket nem kötelezhetik arra, hogy bankkártyával fizető vásárlóiknak bankjegyet adjanak, a jogszabálytervezet immár csak lehetőséget biztosít erre.
2016. szeptember 08., 13:242016. szeptember 08., 13:24
2016. szeptember 08., 14:382016. szeptember 08., 14:38
A szenátus kedden fogadta el a Klaus Johannis államfő által egyszer már megfontolásra a parlamentbe visszaküldött tervezetet, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. Nem elégedett a szenátus által eszközölt módosításokkal a törvénytervezetet kezdeményező Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki szerint a változtatások a bankszektor lobbija nyomán kerültek bele a szövegbe.
A politikus szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a felsőház kissé túllépett hatáskörén, procedurálisan ugyan nem kifogásolható az eljárás, de komolyabb módosításokat hajtott végre, mint amire Klaus Johannis felkérte a parlamentet. Az államelnök ugyanis a tervezet 3-as cikkelyének felülvizsgálatát igényelte, de konkrétan arra kért magyarázatot, hogy mi történik, ha egy boltban egyszerűen nincs elegendő készpénz. Molnár Zsolt úgy véli: a szenátus kissé „túllőtt a célon”, engedett a bankszektor nyomásának, a dokumentumot ugyanis úgy módosították, hogy a kereskedőknek előbb szerződést kell kötniük egy pénzintézettel, és csak ezt követően biztosíthatják a készpénzfizetési, azaz a cash back szolgáltatást. Ha pedig nem írnak alá megállapodást egyetlen bankkal sem, nem kötelezhetőek erre.
A honatya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely még finomíthatja a szenátus által elfogadott változatot. Molnár Zsolt mindenképpen kitart az eredeti verzió mellett, vagyis hogy minden, bankkártya-leolvasóval rendelkező kereskedelmi egység számára kötelező legyen a cash back szolgáltatás biztosítása. „A kezdeményezés csak akkor éri el a célját, ha mindenki számára hozzáférhető. Nincs értelme, hogy hatályba lépjen egy törvény, amelyet nem fognak a gyakorlatban alkalmazni, hiszen mindig lesznek bankok, amelyek kedvezőtlen feltételekkel hajlandóak szerződést kötni, illetve kereskedők, akik vonakodnak az eljárástól” – fogalmazott a Temes megyei politikus.
Az eredeti verzió szerint az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket arra kötelezték volna, hogy készpénzt adjanak azon fogyasztóknak, akik hitel-, illetve bankkártyával vásárolnak az adott boltban, és bankjegyet igényelnek. Az átadott készpénz maximális értéke 200 lej személyenként. A kereskedelmi egységek így gyakorlatilag bankautomataként is üzemeltek volna. Molnár Zsolt korábban többször is hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert számos településen, főként a kis falvakban nincs bankautomata, viszont a munkavállalók, esetenként a nyugdíjasok bankkártyára kapják juttatásukat. A jogszabály mindenkinek esélyt biztosítana arra, hogy bármikor készpénzhez juthasson hozzá. A képviselőház május elején már elfogadta a tervezetet, az államfő azonban visszaküldte – Klaus Johannisnak erre másodszor már nincs lehetősége.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!