
Fotó: Farkas Antal
Módosított formában fogadta el a szenátus az úgynevezett „készpénztörvényt”: az aktuális változat szerint a kereskedelmi egységeket nem kötelezhetik arra, hogy bankkártyával fizető vásárlóiknak bankjegyet adjanak, a jogszabálytervezet immár csak lehetőséget biztosít erre.
2016. szeptember 08., 13:242016. szeptember 08., 13:24
2016. szeptember 08., 14:382016. szeptember 08., 14:38
A szenátus kedden fogadta el a Klaus Johannis államfő által egyszer már megfontolásra a parlamentbe visszaküldött tervezetet, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. Nem elégedett a szenátus által eszközölt módosításokkal a törvénytervezetet kezdeményező Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki szerint a változtatások a bankszektor lobbija nyomán kerültek bele a szövegbe.
A politikus szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a felsőház kissé túllépett hatáskörén, procedurálisan ugyan nem kifogásolható az eljárás, de komolyabb módosításokat hajtott végre, mint amire Klaus Johannis felkérte a parlamentet. Az államelnök ugyanis a tervezet 3-as cikkelyének felülvizsgálatát igényelte, de konkrétan arra kért magyarázatot, hogy mi történik, ha egy boltban egyszerűen nincs elegendő készpénz. Molnár Zsolt úgy véli: a szenátus kissé „túllőtt a célon”, engedett a bankszektor nyomásának, a dokumentumot ugyanis úgy módosították, hogy a kereskedőknek előbb szerződést kell kötniük egy pénzintézettel, és csak ezt követően biztosíthatják a készpénzfizetési, azaz a cash back szolgáltatást. Ha pedig nem írnak alá megállapodást egyetlen bankkal sem, nem kötelezhetőek erre.
A honatya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely még finomíthatja a szenátus által elfogadott változatot. Molnár Zsolt mindenképpen kitart az eredeti verzió mellett, vagyis hogy minden, bankkártya-leolvasóval rendelkező kereskedelmi egység számára kötelező legyen a cash back szolgáltatás biztosítása. „A kezdeményezés csak akkor éri el a célját, ha mindenki számára hozzáférhető. Nincs értelme, hogy hatályba lépjen egy törvény, amelyet nem fognak a gyakorlatban alkalmazni, hiszen mindig lesznek bankok, amelyek kedvezőtlen feltételekkel hajlandóak szerződést kötni, illetve kereskedők, akik vonakodnak az eljárástól” – fogalmazott a Temes megyei politikus.
Az eredeti verzió szerint az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket arra kötelezték volna, hogy készpénzt adjanak azon fogyasztóknak, akik hitel-, illetve bankkártyával vásárolnak az adott boltban, és bankjegyet igényelnek. Az átadott készpénz maximális értéke 200 lej személyenként. A kereskedelmi egységek így gyakorlatilag bankautomataként is üzemeltek volna. Molnár Zsolt korábban többször is hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert számos településen, főként a kis falvakban nincs bankautomata, viszont a munkavállalók, esetenként a nyugdíjasok bankkártyára kapják juttatásukat. A jogszabály mindenkinek esélyt biztosítana arra, hogy bármikor készpénzhez juthasson hozzá. A képviselőház május elején már elfogadta a tervezetet, az államfő azonban visszaküldte – Klaus Johannisnak erre másodszor már nincs lehetősége.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!